Bejelentkezés

Pént. Nov. 17, 2023 2:50 am

Freddy & Lacerian

Széles mosoly került az arcomra, amikor őt mosolyogni látom. Attól pedig még nagyobb kerekedik az arcomra, hogy – ~~dicsér~~ – Romyt fogja megkérni a csirkealj megszerzésére. Hála a jó égnek! Ha lehet kérném is, hogy ne említsék az én nevem, legalábbis addig amíg ki nem derül, hogy a csirkék jelenléte jó hatással van-e Lance-re, gondolom ő a Lándzsa bátyja, más BÁTYJA korú nincs még Bayvilleben. Bár lehet betoppan valaki, én már nem tudom, sőt meg sem szólalok, amióta Laceyt nem tudtam csak úgy ott hagyni a saját világában.
- Jó. Ha te ezt már lebeszélted Romyval, akkor biztos szívesen fog segíteni. Nem látom akadályát annak, hogy nemet mondjon a segítségre. De ha meggyőzni kell őt akkor majd átküldök valami cukit, amiről úgy gondolom, hogy ő értékelni fogja, ha beveted ellene. – kacsintottam egyet, mert még nem tudtam, hogy annak a régi videónak milyen nagy haszna lesz most a telefonomon. Csak egy kis emlék a Casából, egész kellemes és az alvó Kaine van rajta. Azt akartam megörökíteni, hogy horkol álmában, de amint odamászott mellé Arrow… felébredt. Persze, hogy felébredt. De nem baj. Attól még megvan a cuki videó Romynak!
- Szuper vagy! – elismerően bólogatok amikor Freddy felsorolja mi minden van nála már.
- A natúr kell, a sóssal furcsa dolgok történnek, ha kísérletezni próbálok velük. – elvettem tőle a natúrt, ha ideadta és közben a röhögő Lacey felé pillantottam.
- Nekem kell, nem enni. De ez a legjobb mag alap, amit, ha szét szórók dzsindzsa lesz az ellenség jussa. Van amikor a fű nem elég és a fákat se akarom bántani, ha nem muszáj. – teszem hozzá. – A napraforgómagot meg tudom változtatni könnyedén, mert még ilyen pici, formálhatóbb, szükség esetén időt spórolok vele. – még hosszasan el tudtam volna magyarázni, hogy egy picike napraforgóban mennyi lehetőség van, de akkor a csirkéket nem hozzuk el csak másnap. Ezért se húztam az időt.
- Ez de menő! – fel is kaptam valami full piros napszemüveget. Nem állt jól, ezt azelőtt megállapítottam, hogy feltettem volna magamnak, ezért vissza is tettem Freddy gyűjteményébe. Inkább egy normális feketét vettem fel, amit még tényleg hordanék is.
- Ha választottál mehetünk részemről. – mondtam Laceynek. Ha mindennel készen voltunk akkor kimentem a hátsó udvarra, ahol Freddy felsorakoztatta a kocsikat.
Először csak pislogtam, majd Lacey felé pillantottam, aki jól tudta, hogy melyiket tartanám alkalmasnak az útra.
- A terepjáró lesz. A többit majd legközelebb kipróbáljuk. – ha lesz legközelebb, de ezt nem akartam hangosan kimondani se Lacey se Freddy előtt. Még nem akartam ennyire elásni a társaságomat.
- Oké. Megnézem ezt egy kicsit. – ha Freddytől elvehetem a mobilt, akkor egy kicsit tanulmányozom magát a térképet is, hogy milyen útvonalat ajánl a Google Maps. Azt a három órát sehogy se lehet lerövidíteni, maximum gyors hajtással. Ha megtanulmányoztam a térképet, akkor visszaadom Freddynek.
- Nem. Tarzanhoz sok sokk kell. – hessegetem el gyorsan a Tarzant érintő témát a gondolataimból.
- Oké. Üljünk be, döntsétek el ki hol ül nyugodtan. – én kinyitottam volna nekik az ajtót amikor arra került volna a sor, hogy beüljünk és induljunk, de az ajtónyitogatással már elkéstem. Nem baj, ami késik nem múlik. Beültem a sofőr helyére, a kormány elé és pár pillanatot vártam amíg ők is beülnek és eldöntik ki hol lesz.
- Elvitelre lesz, a sós fogyasztható, a simát hagyjátok meg kérlek. – próbálkozom először kedvességgel és a kesztyűtartó felé fordulok, ami kicsit belekényszerít abba a csodás helyzetbe, hogy belehajoljak az elöl ülő privát szférájába is.
- Csak az íratókat nézem. Ha megállítana egy csodálatos rendőr gyors hajtásért, akkor legalább azok legyenek nálunk. – az volt a gond, hogy cseles volt a kapcsológombja, valahol mélyen legbelül pedig féltem attól, itt nem lesznek papírok vagy ha igen minden kiborul az első ülésen tartózkodó Freddy vagy Lacey ölébe, attól függ, hogy mi lett a meccs eredménye. Ezért inkább hagytam a papírokat.
- Megnéznéd kérlek? Én addig kihajtok. – elhúzódtam. Így is sok időt tököltem azzal, hogy a kocsi kesztyűtartóját próbáltam megnézni.
Fél kezem a kormányon volt, a másikkal pedig megpróbáltam ujjlenyomattal feloldani a mobilomat és odaadtam Freddynek/Laceynek.
- Beállítod kérlek az útirányunkat? Meg esetleg a Spotifyról a Beszívott sofőr playlistet vagy amit szeretnél? – újabb vigyor, de ezután már az útra figyeltem, hogy legalább Bayvilleből normálisan kijussunk. A visszapillantótükröt szerencsére nem kellett a fejemhez állítani, jól ráláttam én a hátsó ülésre is, ha kellett, ha nem, de inkább az útra figyeltem.
- Mondanám, hogy üdvözöllek titeket a Batmobileban és remélem kényelmesen ültök, de ez nem a Batmobile. – nem mintha szükségem volna egyre, de ha szárnyas dísz nélkül kapnám meg azt a kocsit, lehet elfogadnám. Mindegy.
- Ha útközben meg kell állni szóljatok. A csirkék onnan nem repülnek el, ahol most vannak.

TBC

Kedd Nov. 14, 2023 3:29 pm

Ha fura barátaid vannak, ne akarj normális lenni...
//Freddy & Laze//

„Az ilyet meghagyom Nielnek”

Mintha az ehhez hasonló mondatoknak hinni lehetne… Jóváhagyó mosoly a jutalom érte, de ennél sokkal jobban tetszik, hogy tagadása a virágokkal kapcsolatban is előkerül, így vigyorogva hallgathatom a „nem adok mindegyiküknek virágot” után a felsorolást, hogy mégis kinek milyet és miért pont olyat adott mégis. Szegény Laze, úgy viselkedik, mint ha baj lenne, hogy elbűvöli a Bayville-i csajokat és emiatt nekem kellene mentegetőznie. Kezdem azt hinni, hogy ő is azt hiszi, az anyja vagyok, de legalább is a nővére. Persze, még mindig jobb, ha így vélekedik a kapcsolatunkról és nem kerülnek elő a bámuló pillantások, mint az első találkozásunkkor. És persze azt sem bánom, hogy ha már az öcsémnek kell hinnem, nem olyan fensőbbséges, mint Snow. A felsorolás közben megáll, én meg hirtelen átgondolom, ki is maradt ki a listából. Mármint a lányok közül. Nos, nem kell sokat keresgélnem. Mert azt nyilvánvalóan én sem feltételeztem, hogy Niel-t és a többi hímnemű lakótársat nem lepi meg valami hasonlóval… Bár ki tudja... Talán őket nekem kellene megkörnyékeznem…
De ma a tagadások napja van a tágabb értelemben vett rokonomnál, így némi alig (ugyan!) érezhető nehezteléssel veti a szememre, hogy azt hittem, a feldúlt, de annál cukibb Freddy illat-dílere lesz a jövőben. Én meg persze hiszek neki, és persze úgy hümmögök, mint aki sosem tapasztalta, hogy mit meg nem lehet tenni egy sajátos és persze egyedi feromon-parfümmel.
De legalább a csirke-angyal úgy tűnik, tényleg megnyugszik, és hogy az is maradjon a jövőben is, a „csirkekuckó” kivitelezőjéhez Laze tekintete alapján majd én kísérhetem el a csajszit. Na, legalább annyi haszna lesz a dolognak, hogy kiderül, kit takar a némileg fenyegető „fedőnév”. Ezért tőlem megy egy „persze, hogy elkísérem” ígéret, aztán jön Laze-é is, hogy elvisz minket, amiben nyilvánvalóan egyetlen pillanatig sem kételkedtem. Szerintem borítékolható volt a döntése, hogy inkább ő visz el minket, mint én a kocsiját Freddy-vel. A tatyók is gazdára találnak, az első persze a kíváncsibb Harries-nél, aki rögtön firtatni kezdi a zsákocskák tartalmát, én meg a meglepetéstől tágra nyílt, aztán meg a vihogástól könnyes szemmel próbálom tisztázni a helyzetet.
- Napraforgómag??? Neked kell, vagy azzal akarod csalogatni a világító csőrikéket? – pukkadozok és elképzelem Laze-t, amit aprócska ösvényt szór a magokból, a neoncsibék meg besorjáznak valamelyik járgányba. – Bocsánat… - próbálok persze több komolyságot magamra erőltetni, végtére is agynak kell lennem, nem agyatlannak. És már éppen mondanám, hogy kocsi sem kell akkor, csak jó sok szotyi, de Freddy már perdül is kifelé, ígér autókat is, amit persze én tulajdonképpen nem is gondoltam komolyan. – Nekem a terepjáró a kedvencem – bököm ki gyorsan és nem tudom, hogy a választásomban mi az, ami nagyobb súllyal esik a latba, az, hogy a barnán gyaníthatóan nem látszik a csirkeszar, már ha az nem világít, vagy az, hogy egy csirketelepen valószínűleg kerítés és az is lehet, hogy földút is lesz, és talán egy magasabb motorház- vagy kocsitető még hasznunkra lehet. De persze ha Lázár vezet, akkor ő választ. – A sofőr dönt – rakom rögtön ennek örömére a felelősséget a „férfi” vállára. – És persze az útvonalban is. Azt hiszem, elég nagy felelőtlenség lenne, ha rám bíznátok a navigációt – használom ki, hogy nem vagyok „helybéli” még a szó legtágabb értelmében sem. – Enyém a hátsó ülés, Freddy! – utasítom az ötletgazdát, aki gyorsabb nálam, de reményeim szerint kevésbé határozott. - Ha nem vezetsz, az az oldal a tiéd! – mutatok a kormánymentes első ülésre. – Én osztozom meg a helyen a tatyókkal… - jelentkezem a feladatnélküliségre ellentmondást nem tűrően. Csak aztán gondolkozom el a néven, amit az előbb említett. – Tarzan? – hirtelen jut az eszembe a kigyúrt és elég röhejes alak, aki lendületből fejelte le a méretes fákat, amelyek drasztikus „lengéscsillapítókként” működtek esetében, így a Harries-ek sorsa engem is utolér, tagadni fogok. – Ó, dehogy, te jó ég, semmiképpen sem! Lehet, én rossz filmet láttam, de szerintem ezt felejtsük is el most azonnal… - válaszolok biztatóan, aztán már mászok is be az előre lefoglalt helyemre, ha sikerült onnan kiüldöznöm a lánykát. – Felőlem is mehetünk! – túrok aztán bele az egyik táskába és húzok ki egy magvakkal teli zacskót, ha Freddy beváltja az ígéretét és a rágcsára is gondol. És mivel még nem tudom, kinek is szánja leendő sofőrünk és testőrünk a magvakat, Laze kapja a következő kérdést. – Nos, elvitelre kéred, vagy itt fogyasztod?

Csüt. Nov. 09, 2023 2:36 pm

CSIBEFUTAM

KINÉZET ZENE

Hálásan mosolygok Lázárra, amiért elnézi nekem, hogy megnéztem magamnak, ráadásul asztalok helyett fátylakat borogat. Utána továbbítom a mosolyt Bloomnak. Akármilyen kapcsolatban vannak, tuti ő hordja benne a nadrágot, szóval nála kell bevágódni.
– Szerintem Lándzsa bátya nem gyúrna belőled fasírtot – nyugtatom meg Lazacot. – Azt zsírosabb húsból szokták, te meg már ki vagy gyúrva. De mindegy is, mert Romy fog nekünk csirkealjat rendelni tőle! – Kész tényként tálalom, bár nem ártana egyeztetnem Romyval róla. Na majd, ha végeztek a saját kiruccanásukkal, és mi is megérkeztünk a csirkékkel! Akkor mindenki fáradt és elégedett lesz, úgy könnyebb meggyőzni őket!

Mihelyt Lays kiejti a száján, hogy elvisz minket, útra készen pattanok talpra.
– A tatyókba kötelet, sokkolót meg ilyeneket raktam. De van nálam szotyi is – lóbálok meg Lazac előtt egy csomag natúr magot meg egy zacskó pörkölt-sózottat. – Mondjuk lehet nem a legjobb ötlet szétköpködni a héjukat, a nyálminta miatt meg ilyenek. És különben van abban valami, amit Bloom mond, szóval tessék! – Mivel tele a kávézóasztal a cókmókokkal, eltüntetem őket a nasival együtt, és kicsettintek a helyükre tíz-húsz sapkát, napszemcsit meg szájmaszkot. – Válogassatok nyugodtan! Addig kipakolom az uncsibb járgányokat a kertbe!
Eljött az én időm! Végre bizonyíthatom, mennyire hasznos tudok lenni! Ráadásul Bloom külön megkért rá! Most aztán úgy elkápráztatom őket a zsebemmel! Talán még azt is megfontolják, hogy tényleg, úgy igazán a barátaim legyenek!
Átugrándozom a földszinten, ki a tornácra, és megszórom a hátsó udvart három autóval: egy fekete Mercedesszel, amit apuval anno elvittünk próbakörre, aztán elfelejtettünk visszavinni, egy barna Opel terepjáróval, Jan bácsi munkatársának jóvoltából, meg a Vegasban totál véletlenül, puszta szerencséből nyert ezüst Teslával.
Kár, hogy vezetni egyiket sem tudom…

Megvárom, amíg Laláék kiérnek. Akkor feléjük pördülök, és a kocsik felé lendítem a karomat, pont, mint a csinos, lengén öltözött hölgy Vegasban.
– Jó lesz valamelyik?
A győztestől függetlenül odalejtek, egyesével megfogni és eltüntetni mind a hármat. Tanácsosabb a garázsból indulni. Innen úgysem tudnánk normálisan kihajtani.
Előhívom a műholdas térképverziót Lazának. Nekem annyit sikerül megállapítanom belőle, hogy van valami szögesdrót-féle, két nagyobb és pár kisebb téglalap formájú épület, de azért átpasszolom a mobilt, hátha ő ügyesebben nyomoz.
– Mint Tarzan? – tátom a szám az indamászásra, és megelőlegezek egy kis tapsot a fiúnak. Lacey-nek azért odasúgom bizalmasan, hogy: – Az nekem tuti nem fog menni. Szerinted megsértődik, ha inkább kiszedem a kerítést meg a falat?
A megbeszéltek szerint bekészítem a kiszemelt járgányt, aztán odakészítem magam a hátsó ülésre. Minden mást átsuvasztok a másvilágra. Minek cipekednének? Itt ül az összes felszerelés, amire valaha szükségük lehet.
– Akkor mehetünk? – hajolok előre az anyós- meg a vezetőülés között. A tejbetök vigyor a képemre száradt valahol útközben.

A VIRÁGOS, A FÜVES ÉS A ZSEBES

✿ Elli

Vas. Nov. 05, 2023 7:10 pm

Freddy & Lacerian

Szemet forgatok Bloom megjegyzésére, hogy elég lett volna egy perc is ahhoz, hogy sikítsunk. Jól van, nem kötegszem én vele.
- Nem vagy ijesztő látvány, csak szólok. – újabb mellé ment bók, nem is kéne próbálkoznom ilyenekkel. De ha néha nekem is jól esik az ilyesmi, akkor biztos ő se veszi zokon, mondjuk nem tőlem, hanem valaki mástól kellene ilyeneket hallania, de csak én vagyok annyira hülye, hogy erről ne hallgassak.
Aztán tartok neki egy csodás bemutatót a lakótársainkról, majd kicsit elengedve magam rákérdezek, hogy ő mit gondol, gázul viselkedem vagy sem.
- A hatodik hely is jó, nem akarom, hogy visítsanak utánam, ha elhaladok az utcán. Az ilyet meghagyom Nielnek. – ez pedig azt jelenti, hogy azt a másik öt embert valahogy le kell nyomnom. Esélytelen. Azt se tudom kik az ellenfeleim!
Azt is elmondom neki, hogy milyen autós választásunk van, amire ő már egyből el is dönti, hogy melyiket szeretné vinni. Persze, hogy nem a pirosat. A pirosat én szeretem. A zöld-lime színűt pedig ő.
- Nem adok mindegyiküknek virágokat. Mondjuk az igaz, hogy betelepítettem egy sárga kálát Romy szobájába, Liliébe egy ibolya színűt, az ufólányhoz egy narancssárgát, Gwenhez egy fekete színűt, aminek az alja rózsaszín, igaz Freddynél még nem jártam, mert ő tök új és hozzád se telepítettem be semmit, mert te úgyis olyat választasz magadnak amilyet szeretnél, nem kellek én hozzá. De csak azért csináltam ezeket, mert kellett egy növény a szobájukba, amiről gondoskodhatnak. Azt mondjuk nem mondtam el nekik, hogy nem sima káláról van szó. Mindenki olyan illatút kapott, ami megnyugtatja őt. Sós-karamella illat meg ilyenek érted ugye? Mondjuk, ha éhesek valami miatt akkor még nem tudják, hogy a növény miatt kívánják azt a valamit. – nevettem el a végét. Jó kis terv volt arra nézve, hogyan csináltassam ki magam a lányokkal, lehetőleg mind egyszerre.
- Nem drog. Kikérem magamnak. Ez csak nyugtató illatfoszlány. Nem lesz tőle függő. Csak pár óráig tart a hatása. – azt hiszem, ezt nem tettem hozzá, mert túlságosan elvoltam azzal foglalva, hogy bizony leérjek Freddyhez.
Odalent mellette viszont elő kellett vennem a jobbik felem, vagyis a lazát, aki nem lesz attól lázas, hogy valaki arról beszél, hogy stírölték őt.
- El van nézve. Borítsunk rá fátylat. – javaslom, azt, ami a leglogikusabbnak tűnik, aztán ki tudja!
Végig nézem és végig is hallgatom a mondanivalóját a csirkékkel kapcsolatban, meg azt illetően, hogy azutánra mi a terve velük.
Lacey felé pillantottam, mert fogalmam se volt ki az izém az a Lándzsa bátyja meg Kén, bár utóbbira volt tippem és ha nagyon megerőltetem magam, lehet, hogy Lándzsa bátyát is kitalálom magamtól.
- Ez a Lándzsa bátya valószínűleg fasírtot csinál belőlem, de ha ti kéritek meg, akkor valószínűleg összehoz valami csirkealjat nektek. – itt Bloomra pillantottam, hogy ne hagyja szegény lányt magára, ha Lancehez megy megbeszélni a csirkeól dolgot.
- Terepjáróm nincs. De elviszlek titeket. A fizetségről később dumálunk. Járjuk meg, még mielőtt elkezdenek keresni és a szivárvány összes színkódját, amit vészjelzésekre találtunk ki ránk küldik. Bár jól sejtem, hogy Romy tud erről? Akkor ő nem fog minket keresni. – felkaptam a kipottyantot zsákokat, amiket Freddy volt szíves varázsolni nekünk.
- Miket csomagoltál be? – kérdezem kíváncsian Freddy mellett haladva kifele a házból, ha mindketten benne voltak az indulásban.
- Csak azért kérdezem, mert nekem kelleni fog majd napraforgómag és vegyem ki a piros kocsimból vagy sem. – magyarázom meg gyorsan, hogy miért is vagyok én ennyire érdeklődő.
Ha sikerült eldönteni, hogy milyen kocsival megyünk – az enyémmel vagy Freddy előkap a zsebéből egy terepjárót (arra lesz egy nagy hűha szavam) – akkor bepakolok a kocsiba. Nem a csomagtartóba, hanem a hátsó ülésre, hátha van olyasmi amire szükség lesz útközben. Három óra… az három óra.
- A Google Mapson fent van a hely? Jó volna tudni, hogy milyen kerítések vagy falak veszik körbe. Bár igazából teljesen mindegy, feltudunk mászni az indákon, vagy legalábbis én fel tudok. - tettem hozzá, még mielőtt azt hinnék, hogy megkínozni akarom őket a mászással.

TBC

Vas. Nov. 05, 2023 4:49 pm

Ha fura barátaid vannak, ne akarj normális lenni...
//Freddy & Laze//

- Három? – kérdő szemöldökrándulást és huncut mosoly a jutalma a nagyzoló megjegyzésnek. – Azt hiszem, egy perc is elég lett volna, de abban biztos lehetsz, hogy most már csak azért is sportot fogok űzni belőle, hogy azt a sikítást egyszer hallhassam… Mármint nem Freddy-ét – iszom ki a kávé maradékát, hogy aztán kutassak valami rejtett szemetes után, mert sehol sem látok egyet sem. – Majd leviszem a konyhába – legyintek, mert sokkal érdekesebbnek tűnik az, amit a ház lakóiról mond. - Aham… - bólogatok a felsorolásra, és aztán a kiegészítésre is arról, hogy egyéb tudnivalókat max az illetékesektől tudhatok meg. Ebben is hasonlítunk Laze-zel. Nem igazán avatkozunk mások életébe azzal, és azt sem szeretjük, ha a miénkbe tolakodik valaki. Nyilván ezért hallgatok el én is mindent a „valódi” családomról. Szerencsére Freddy eszébe is a tojásszökevények járnak és nem az, hogy miért adtam be olyan könnyen a derekam, meg hogy miért társultam hozzá. Bár ahogy a menekülését láttam, lehet, a másik növénymániás meghívását már bánja kicsit. Vagyis talán csak aazt, hogy nem engem küldött kizárólagos követként a meghívás átadására. – Dehogy vagy gáz – felelek a kicsit önmarcangoló kérdésre. – Szerintem egész elfogadható a felsőtested… És ezt két univerzum ismeretében mondom – nézek rá most először tök komolyan. Vagyis próbálok… De a folytatás aztán rácáfol mindenre. – Nem mondom, hogy az első ötben benne vagy, de… Na jó, a hatodik hely a tiéd, de csak azért, mert Harries vagy.
Persze, ha nem tetszik a megjegyzés és emiatt inkább hozzám vágná a pólóját, azt is megérteném, főként, mivel úgy tűnik, rendesen el van telve magától. Én meg a kocsijától, amit már volt szerencsém vezetni és amit meg sem kell keresnem a növények között ahhoz, hogy tudjam, melyikre voksolok.
- Szerintem sejted, melyiket választanám – sóhajtok fel, ahogy eszembe jut a lime-zöld csoda. És ha már erre gondolok, gondolatban az ötödik helyet adom mégis neki a vonzó pasik képzeletbeli listáján. De aztán rögtön vissza is esik nagyjából a nyolcadikra azzal, hogy azon kesereg, a lakótársak fele arról képzeleg, hogy beléjük van esve. - Fél Bayville??? Azt hittem, csak zakkantak és nem teljesen tébolyultak! – kívánkozik belőlem ki a Freddy által használt szó megint. Lehet, ez lesz a nap szava… Vagy a hét szava… - De ha virágokat adsz nekik, nem is értem, miért csodálkozol ezen – világosítom fel a női lélek kevésbé rejtett oldaláról, ahogy a Freddy-nek szánt ajándékkal indul kifelé. – Azért a traumától messze van egy meztelen felsőtest vagy egy… - akkor esik le, mit is mond a virággal kapcsolatban. – Te be akarod drogozni azt a lányt? – teszem fel a kérdést, de már csak a hátának, így loholhatok utána és csak a nappaliban érem utol, amikor a lila csoda már az aprócska ujjak között figyel.
- Ne… - persze azzal folytatnám, hogy „szagolgasd”, de aztán nem történik semmi, én meg csak egy fenyegető pillantást vetek Laze-re. De Freddy hapcizik, és aztán már ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Bár nem igazán értem, miért kapok több fürkésző tekintetet a most már felöltözött, de nyilván szép emlékeket keltő pasinál. De aztán megembereli magát, és gyorsan, teljesen világosan adja elő azt a sztorit, amit már én is hallottam. Ha Lázár, vagy hogy is hívta a terv kiagyalója, erre nem lesz vevő, akkor semmire. Mármint, hogy ő lehet a sofőr és a testőr is egyben. Szerintem roppant férfias, ha valaki Freddy szállítója lehet.
- Én inkább abban hiszek, hogy jobb, ha nem látják az arcomat… No, meg a ti arcotokat sem… Laze már tett róla, hogy legalább fele részt csirkerabláshoz legyen öltözve – mutatok a sapkára és utalok arra, hogy én lehetek "az agy és az arc". – Szerintem nekem se ártana egy… Mármint a hajam miatt… Neked meg a bájos arcocskád miatt… És lehet, hogy mégsem a Zöld Csoda lesz a megfelelő autó, mert akkora sapkánk meg tutira nincs – aztán persze megint Freddy az, aki ihletet ad a hirtelen elővarázsolt szütyőkkel meg kajával. Az ötlet, amit felvetek, csak félig komoly, ám mindenképpen megfontolandó, de a kérdés meg a Meglepik Úrnőjét érheti váratlanul. – Nincs véletlenül egy kevésbé feltűnő kocsi a „raktáradban”?

Szomb. Nov. 04, 2023 1:46 pm

CSIBEFUTAM

KINÉZET ZENE

Mire leérek a lépcsőn, helyrepofozom a lelki békémet. Ehhez először elismétlem magamban, hogy Lays dicséretnek vette a habogásom, vagyis nem volt az annyira illetlen, mint amilyennek éreztem. Aztán felidézem, mennyi gázosabb szitut éltem már túl. Mit számít egy csupasz, formás mellkas?! Belülről Lázár is csak egy a fura lakótársaim közül, lényegtelen milyen testbe csomagolták.
Valamikor, egy különleges napon biztosan belehalok még a cikiségembe, de nem ma! Ma kiszabadítjuk Csilli-Villit!
Bekucorgok a kanapé sarkába, és összekészítem a felszerelést. Az X-ek a repcsijükön meg a vértasakokon kívül sok finomságot örökítettek rám, például horgonyvetős kötelet, sokkolót, altató pisztolyt, meg ilyesmiket. Összeválogatok belőlük egy-egy hátizsáknyit a virágtündéreknek. A prof egy dologra tuti megtanított: készülj a legrosszabbra. Azt persze nem említette, hogy az ő le- és szétcsúszott énjére is készülnöm kellett volna.

Éppen uzsonnás dobozokba rendezem a mogyoróvajas-lekváros szendvicseket meg szőlőt, amikor besüpped mellettem a kanapé egy pollenfelhő alatt. Ijedtemben zsebre pattintom a pókemberes éthordót.
Oldalra kémlelek Lalira, ám mielőtt bármit reagálnék rá, áttanulmányozom Bloomot. Az oké, hogy én kigyógyultam az égési sérüléseimből, és Laza is lazán van, de ki tudja, Lacey miket gondol most rólam. Az legalább ekkora rejtély, a srácról mi a véleménye. Azért vannak ilyen lezseren kettesben, mert majdnem olyan, mintha egyedül lennének, vagy annyira megtalálták egymásban magukat, hogy rögtön összeszűrték a levet? Túl kuszák a szerelmi szálak a házban, sosem fogom kicsomózni őket. Faggatózni sem merek, a titkos strigulázások azt súgják, nem beszélünk itthon ilyenekről. Romyból kiindulva érdemes óvatosan eljárni, annyi biztos. Más házi nyulára nem lövünk.
Arrébb kecmergek, és a lehető legilledelmesebben veszem át a baráti virágot. Semmi pironkodás. Zéró flört.
– Nagyon cuki tőled – vigyorgok a srácra, majd felsandítok ellenőrizni Lacey reakcióját. Ha úgy villogna a szeme, mint Romynak Gwenre, akkor muszáj lesz katapultálnom Lézer mellől.
A fiú szabadkozásától kiszalad belőlem az aggodalom. Meresztem rá a szemem és tátom a szám. Végül megrázom a fejem.
– Dehogy haragszom! Mi törtünk rád. Még le is stíröltelek! Szóval én kérek elnézést! És köszi!
Megsimogatom a bársonyos szirmokat, aztán a nózimhoz emelem, és mélyet szippantok. Döbbenten bandzsítok le, amikor rám tapad. Szuszogok párat, de csak annyit érek el, hogy már csiklandoz is. Végül egy tüsszentéssel zsepire cserélem a virágot.
– Bocsi – motyogom, az orromat dörgölve. Megint lövök egy kutakodó pillantást Bloom felé, csak utána merészkedem közelebb a sráchoz, hogy megmutassam a világító tyúkos videót.
– Szóval, épp a KFC-be járok feltankolni. Meg dolgozni. És egy fickó, aki az új beszállítónknak dolgozik, ezt mutogatta nekünk. Romy segített kinyomozni a címet. – Átváltok a biztonságosabb mobilra, amin már be vannak ütve a GPS adatok. Remélem, nem ijeszti el a háromórás út. – Ide kellene eljutnunk kimenteni a csőrikéket. Lándzsa bátyával csináltatunk majd a hátsókertbe csirkealjat, addig meg szerválok nekik átmeneti otthont. Romy Kénnel akart elküldeni, de én inkább veled meg Bloommal mennék. Persze nem muszáj. Nem leszek mérges, ha nemet mondasz. Legfeljebb kicsit csalódott. – Pillogok rá kérlelően párat, aztán eszembe jut, hogy bájak nélkül úgysem fogom elbájolni, és inkább bepróbálkozom a megvesztegetéssel. – Szívesen fizetek a segítségért! Bármiben! Lacey flat white-ban kérte. És már túlélő felszerelést is adok nektek! – A kávézóasztalra pottyantom a hátizsákokat meg az uzsit.
– A terv többi részét gondoltam, kidolgozzuk út közben. Lacey – intek teljes karhosszal a lányra, mintha reklámoznom kellene – okos meg szép is, ő lesz a csapat esze és arca. Te lennél a sofőr plusz testőr. Én meg… a zsebes, asszem.
Hát ezt jól eladtad, Freddy. Összepréselt ajkakkal, félve várom a választ, közben keresem Lacey tekintetét. Némán üzenem neki, hogy eljött a pillanat, amikor be kellene vetnie a karizmáját.

A VIRÁGOS, A FÜVES ÉS A ZSEBES

✿ Elli

Pént. Nov. 03, 2023 4:08 pm

Freddy & Lacerian

Kíváncsian nézek a párosukra, mert nem értem, hogy mit akarnak tőlem, csak miután kihúzom a fülest a fülemből. Nem kellett volna. Éppen akkor hallom meg Freddy szavait valami szoborról és kidolgozottságról, amire csak egy mosolyt kap először válaszul.
- Ezt most dicséretnek veszem tőled Freddy. – a májam ettől persze nem fog egyik pillanatról a másikra nőni, mert csak egy pillanatra figyeltem rá. Félek, ha tovább tartott volna, akkor oda a lazaságom, inkább Laceyre néztem. Ez sem volt jó döntés, mert így meg már még inkább elfelejtettem felvenni a pólóm. Mellette nem éreztem magam feszélyezve szóval ezért se igyekeztem takargatni magam most, hogy tudtam mi a véleménye Freddynek, azt hittem mellette is megengedhetek magamnak olyasmiket, amit például Lili és Romy előtt. Ők a nyár folyamán többször láthattak így, nem beszélve a medencés dolgokról, vagy amikor akkora nagy volt a hőség, hogy rövidnadrágra voltam kényszerülve. Jó persze ők másak, immunisak rám, de a Freddyhez hasonló újoncok nem. Tudhattam volna!
Szegény mond valamit Laceynek és ki is viharzik a szobámból úgy ahogy jött, már épp utána szóltam volna, hogy ugyan semmi értelme elfutnia, mert nem vagyok erőszakoskodó amikor Lacey megszólal, hogy ő nem haragszik rám.
Amikor a növényeimhez ér és használja rajta a képességünket nem mondom, hogy nem olyan érzésem támad mintha csiklandozná az oldalamat, de ezt az érzést hamar el is hessegetem magamtól, amikor belekezd, hogy miért haragudna rám.
- Nem volt szándékos és nem azért, de te nyitottál rám, amikor épp öltöztem. Még jó, hogy nem 3 perccel hamarabb nyitottál be! Akkor mindhárman sikítottunk volna, csak szólok! – ezt a rémes képet persze nem kellett volna lefestenem neki, mindegy is. Előtte nincsenek titkaim.
- Rendes lány, nem látom, hogy valami baj volna vele, de csak annyit tudok, hogy őt kivételesen Romy fogadta be. Tudod a többséget, a pókokat Kaine hozta haza. Nielt áthívtuk többen is. Kristály a kutyáját kereste és úgy csöppent közénk. Ez a Dave gyerek meg egyszer csak becuccolt, de azt hiszem ő közösen jött a Romy-Kaine-Freddy trióval haza. Már nem emlékszem. Te pedig tudod, hogy kerültél ide. – mutattam rá, hogy úgy nagyjából mindenkivel tisztában vagyok, csak nem mindenkivel haverkodok. – Lanceről pedig tudjuk, hogy ő már előttünk is itt élt. Egyéb információkat nem szoktam összegyűjteni róluk. Én megvagyok a magam bajaival, ők is a sajátjukkal, ha segítséget kérnek akkor segítek, ha nem akkor ez van. – vázolom neki tovább a helyzetet. Pedig szerintem már megértette, hogy mi a helyzet. A dumámmal pedig nem azért húzom az időt, mert szeretek előtte félmeztelenkedni, hanem csak azért, mert azt akarom, hogy mindent tudjon, amit én tudok magamról.
- Nagyon gáz vagyok szerinted? – kicsit elhúzom a szám, egészen addig amíg el nem mondja, hogy miért jöttek. Akkor egy pillanatra el is tűnik az önakármim, amivel ostoroztam magam és a kocsim elkérésére figyeltem fel.
- A kocsimat? A pirosat vagy a zöldet? Mindkettő nagyon szép, a miniatűr változatuk ott díszeleg, nézd csak meg. – azzal a növényfalra mutattam, ami között ott voltak a minikocsik, épp a dzsungelt próbálták túl élni szerintem.
- Szóval kellek. Jó. – felsóhajtottam és ha ő feltápászkodott a babzsákomról addig én felvettem a zöld pólómat.
- Hármas randiban nem vagyok benne, csak szólok! Már így is a fél Bayville azt hiszi szerelmes vagyok beléjük, pedig csak kedves és emberséges vagyok velük szembe. – sóhajtok nagyot. Azt nem tettem hozzá, hogy ezzel az erővel lehet, hogy a másik fél Bayville pedig belé szerelmes. De ezt irtózatos volt kimondani.
Leszakítottam egy virágot közben és Bloomra néztem.
- Ez majd lenyugtatja. Ígérd meg, hogy nem köpsz be Romynak és Lilinek. Így is megkértek rá, hogy ne traumatizáljam a lányokat. Nem is értem miért. Te igen? – hülye kérdéseim egyike volt, amire nem kellett válaszolnia, mert tudtam a választ magamtól is.
Szépen felöltözve - magamhoz vettem a sapeszomat is - lesétáltunk, én az ujjaim között fogtam az egy szál csodákat tévő virágot és ha Freddy épp a kanapén ücsörgött, hát le is huppantam mellé, szerintem ráhozva ezzel a frászt, de ha az asztalnál ült, akkor se volt oka a pánikra, mert amilyen hülye voltam a mellette lévő székre csusszantam fel.
- Tessék Freddy, ez a tiéd. Ne haragudj rám, kérlek. – a hátam mögül pedig előhúztam neki a lila széleslevelű harangvirágra hasonlító, majd az orrához tapadó szirmú virágot. Ha közel érinti az orrához és megpróbálja megszagolni, bizony ez történik, a szirom túlságosan selymes és könnyen reagál a legkisebb levegővételre is. Az illattáról pedig ne is beszéljünk.
Szándékosan ilyen cirógatós növény ez, a bársonyos felület van, akit megnyugtat, persze nem akkor, ha éppen az egész orrát eltakarja, de ha esetleg elvenné onnan és úgy akarná megtapogatni a növény szirmát akkor valami hasonlót tapasztalna.
- Lacey mondta, hogy kellene a kocsim és talán a segítségem is. Megtudhatom mire készültök?

TBC

Pént. Nov. 03, 2023 1:48 pm

Ha fura barátaid vannak, ne akarj normális lenni...
//Freddy & Laze//

Laze szobája nagyjából ezerszer zsúfoltabb, mint az enyém, mert a hasonló képességeket birtokló ifjonc még kísérletező kedvét éli és nem igazán érzi még a határt a növényház és egy szoba között. Amit persze nem igazán bánok, mert ittlétem első és eleddig legkedvesebb bizonyítékaként már a nevem is megörökítésre került kreativitását bizonyítandó, így „ismerősként” kutatok a Bloominea után és csak igazán impozáns virágai láttán pillantok rá az éppen felénk forduló „öcsémre”. De úgy tűnik a mögöttem loholó csajsza inkább neki szentelt eddig is figyelmet. Mert Laze félpucérsága cseppet sem könnyíti meg a helyzetünket, ugyanis Freddy azon nyomban átmegy a „szende szűz a fiúöltözőben” stílusba és mögülem dadog a hiányos öltözetű Harries-nek, aki persze süket, mert valamilyen meg nem magyarázható oknál fogva fontosabbnak tartotta bedugni a füleit, mint felvenni a pólóját. A gyorsan elhadart tagadás miatt persze azt gondolom, a cuki lánykának nem a szemét, hanem inkább a száját kellene befognia, mert olyan szabadkozást ad elő Laze felsőtestét látva, hogy először azt hiszem, nem ugyanazt látjuk mindketten. Főleg, amikor holmi tökszobrokat emleget, hangsúlyozottan deréktól felfelé.
~Lehet, hogy ennek a drága csajnak valami megmagyarázhatatlan növényi fétise van?~
Én meg bámulok hol az egyikre, hogy a másikra értetlenül, mikor végre az Adonisz-pótlék legalább az egyik fülét a rendelkezésünkre bocsátja, bár némileg ront a helyzeten az, hogy a köszönést helyettesítő és nagyon is hatásosnak szánt bevezetőmből egy kukkot sem hallott. Ahogy egyértelműen Freddy nyekeregve előadott búcsúzását sem fogja, mert a szemérmes – leendő – csirke-mentő néhány mondatot motyog, amiből a „fuvar” és a „nappaliban leszek” szavak jutnak el hozzám érthetően, aztán már menekül is el, mint ha legalább is az erkölcseire törtünk volna, esélyt sem adva arra, hogy tisztázzuk a helyzetet.
- Ha haragszom, az nem azért van, mert süket vagy – veszem birtokba a babzsákfotelt és persze nem állom meg, hogy néhány apróbb borostyán-indát növekedésre bírjak, aminek következtében az ujjamra tekerednek, akár érdeklődő, apró kígyók. Óvatosan szabadulok meg tőlük, s azután szentelem a figyelmemet Laze-nek, némi szemforgatással adózva mell- és hasizmainak. – Inkább azért, mert ráhoztad Freddy-re a frászt… Mindig ilyen hatással vagy a lakótársaidra, vagy ez csak a pólónélküliségnek szólt? Vagy lehet, hogy… – pillantok az ajtó felé elmerengve egy másik és nyilvánvalóan sokkal érdekesebb lehetőségen, de a legkedvesebb szomszédlánynak nyoma sincs, ám ettől a meglepően kellemes gondolattól nem tudok szabadulni. – Mennyire ismered? – érdeklődöm álságosan és egyre jobban tetszik a szárnyastolvajlás ötlete hármasban. Vagyis inkább gyorsan legyintek is, mutatva, hogy a kérdésem immár felesleges. Mert ha ráveszem Laze-t, hogy ne csak kölcsönadja a kocsiját, hanem velünk is jöjjön, akkor ez az ismeretség mindenképpen szorosabb lesz. - Szóval csak a kocsidat akartam kölcsönkérni… - folytatom, majd némi hatásszünet következik.. - Bár most, ha jobban belegondolok… Lehet, hogy szükségünk lenne a testedre is… Felöltözve természetesen… És megbeszélhetnénk ezt a nappaliban? Hármasban?

Szer. Nov. 01, 2023 7:55 pm

CSIBEFUTAM

KINÉZET ZENE

Lacey belement! Eljön velem szárnyast csenni!
Örömömben szökellek egyet. Ökölbe szorítom a kezem, annyira erőlködöm, hogy magamban tartsam az ölelést. Egyrészt nem szeretném megfürdetni magunkat a forró kávéban, amit az előbb adtam át, meg aztán Lacey-től nem kaptam meghívót. Niel nyakában merek csüngeni, ő már adott rá engedélyt. A többieknél tapogatózom (kizárólag átvitten), a felől, mit szabad, mit nem.

A csirkealj említésétől kispriccel Lacey-ből a flat white, szóval odakínálok egy szalvétát.
Fülig feszül a vigyorom. Utoljára apukámban találtam ilyen lelkes rablópartnerre. Caldi igazi messiás, hogy beszervezett ebbe a társaságba!
Megint beleremegek az igyekezetbe. Nem szabad túltolni, Freddy! Hiába hívott a pipi-patrónusának, a magánszféra attól még magánszféra. Tartsd a fél métert!
– Ha a túra vége azt mondja, nem vagy okos, akkor téved – szögezem le. Lacey legalább olyan intelligens, mint Romy meg Lili, ergo kvázi zseni, és erre a zsebemet merném tenni.

Nem bírom követni Lézer átkereszteléseit. Majd ő megmondja, kicsoda-micsoda, addig meg lesz, ami épp a számra jön. Szerintem nem fog berágni miatta. Romy is furán becézi.
Jó, mondjuk igaz, az én népszerűségem feleakkora sincs, mint Romyé, de Lézi olyan békés, hippiszerű alaknak fest, azok az idegenekkel szemben is békések, nem?
Remélem, Lacey sem pikkel rám titokban, amiért csetlek-botlok a fiú nevével. Még homályos, milyen a kapcsolat kettejük között, azon túl, hogy másvilágbéli másodmagaik. Talán olyan Kromy vagy Nielli féle összegabalyodásokban vannak. Emlékszem, Romy eléggé berágott a Pain-Kén dolog miatt. Nem szeretném Lacey-nél is eljátszani ezt…
Márpedig gyanús, hogy van itt valami. Lacey nagyon bátran ront be a srác ajtaján.
Azonnal megcsap az átható földes, nedves, növényes szag.
Bekémlelek a lány válla felett. Pislogok hármat Laza csupasz felsőtestére. Nem merek lejjebb nézni. Mi van, ha ott is csupasz?!
– Bocsi! – bújok el a tenyerem mögé. – Nem láttam semmit! – Mivel ez nem egészen igaz és megsérteni sem akarom, kiegészítem magam, és onnantól nincs megállás, száguldok lefelé a lejtőn: – Mármint nem úgy értem, hogy nincs rajtad látnivaló! Tök szoborszerűen ki vagy dolgozva meg minden! – Mutatok végig rajta vakon az egyik kezemmel, míg a másikat a szememre szorítom. – Vagyis amennyit láttam. Ami nem sok! Csak három pislantásnyi! Deréktól felfelé!
Jézus Maris, Freddy! Fogd már be!
Ezúttal tényleg behunyom a szemem, még egy rajzszöget is idézek a cipőmbe, hátha felébredek a fájdalomtól, és kiderül, hogy az egész egy újabb stressz álom.
Bukta. Totál éber vagyok. Élesen érzem a szúrást a talpamban. Feleannyira sem fáj, mint a beégésem.
Lövésem sincs, hogyan fogalmazzak elfogadható magyarázatot erre a leszereplésre. Hagyján! Abban sem vagyok biztos, kinek kellene címeznem. A srácnak, akit jól megbámultam pucérságában aztán egy műalkotáshoz hasonlítgattam, vagy a potenciális barátnőjének.
Végül a megfutamodást választom.
– Lacey – suttogom a lány fülébe, a végére nyekergőssé válik a hangom a kíntól –, megbeszéled vele a fuvart? – Intenzíven kerülöm Lazac látványát. Tagadom a látóterem baloldalát. – Nem baj, ha nemet mond. Sőt! Majd megoldjuk máshogy. Én addig is a nappaliban leszek. – Az utolsó mondatot alig érthetően motyogom mellé: – Egy papírzacskóval a fejemen…
Azzal nyargalok vissza a földszintre, és imádkozom, hogy Lays ne érjen rá.
Hirtelen Kén tűnik a tökéletes sofőrnek.

A VIRÁGOS, A FÜVES ÉS A ZSEBES

✿ Elli

Szer. Nov. 01, 2023 3:48 pm

Freddy & Lacerian

Az itteni szobám egyre jobban kezdett hasonlítani egy rendezett botanikuskertre, a polcokat úgy alakítottam át, hogy annak a legtetején egy sor legyen, azzal szembe pedig egy teljesnövényfal, ahová bedobtam egy babzsákot, az a chillezős sarkam, ha a zöldfal nem volna elég, akkor a kisebb szekrényre még pár floráriumba helyezett növény: kaktusz, páfrány, borostyán, anyósnyelv, pár kövirózsa, agave és aloe a virágokot termőkről pedig nem beszélek. Lényeg, hogy szándékosan erősítettem fel az illatukat, szóval az én szobámban még az a növény is beszél, ami elvileg nem tud az illatával. Itt nem volt földes megoldásom, azt a módszert a Mi Casaban hagytam, belátom, hogy sok volt a kert a szobában és ide nem kell földelnem, mert kint elég nagy a telek, kiélhetem a kertész énemet semmi perc alatt az erdő sűrűbb lesz és bekerül pár olyan növény is, ami eredetileg túl se élné odakint. De ezért vagyok itt én, hogy oxigéndússá tegyem az egész lakást. Ma már a huszadik anyósnyelvet pakoltam szét különböző pontokba a házban, remélhetőleg észrevétlenül. Már a harmadik kaspóvásárlásom terméke ez a szobanövényzet szétszóró hadművelet, amit ma leműveltem. Volt pár saját növény is, amire tökre büszke vagyok, bár a többiek lehet nem fogják értékelni, ha rájönnek nem a légfrissítő köhög fel annyi gyöngyvirág illatot, hanem a Bloominaea musciperian vagyis a Bloom csapása névre keresztelt keveréknövény, kinézetre olyan, mint egy átlagos húsvéti kaktusz, aminek ciklámen színű virágja van. Na, ha ez a virág hangosan tudna tüsszenteni amikor gyöngyvirág illatot permetez a levegőbe, akkor eddig már rég lebuktunk volna vele, de mivel a lakásban csak Bloom a növénypata és nem tudja, hogy ez a növény hivatalosan nincs beszólni csak nem fog érte, hogy kísérletezem a növényekkel és valami furcsa hibrideket hozok létre. Azzal nyugtattam meg őt, hogy csak kísérletezem, fejlesztem magam.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ez hazugság volna, mert igaz volt, csak nem akartam mindenki orrára kötni, hogy egyes kipakolt növények milyen hatással lehetnek rájuk. Nem mondom, hogy mindenki megőrül Bloom csapásától, de határozottan jó ez a gyöngyvirág illat, még nem panaszkodtak rá, ha igen akkor kidobták volna a légfrissítőt már vagy ezer éve. Mindegy. Szóval művészkedtem megint és mert nem szerettem volna, hogy földszagom legyen a kitelepítés után – sok volt már a szobámnak az anyósnyelv is – úgy döntöttem, hogy gyorsan lezuhanyozok, ha ma is össznépi vacsora lesz a konyhában ne legyen növény és föld szagom, bár addig még volt persze elég idő nem mondom, hogy nem volt, csak addig a légkörömet se akartam elrontani. Zuhanyzás után félig felöltöztem, közben zenét kezdtem el hallgatni a vezetéknélküli fülhallgatómról, már csak a pólómat kellett kiválasztanom – ki is választottam, már a kezemben volt a zöld pólóm – amikor egyszer csak megjelent a szobámban Bloom és mozgott a szája, de hogy mit mondott azt nem értettem. Túlságosan hangosan üvöltött a fülembe Rob Zombie, de biztos vagyok abban, hogy nem most vallotta be mégis szeret, mert akkor nem lett volna a háta mögött egy Freddy. Erre először elég nyugodtan pislogtam, mert mondom a basszusok és az énekes hangjára összpontosítottam, de amikor a zene lejárt és váltott volna valami egyébre úgy döntöttem, hogy kihúzom az egyik vezetéknélkülit és válaszolok a semmire.
- Ne haragudj Bloom nem hallottam mit kérdeztél. Megismételnéd? – villantottam egy vigyorfélét, azt persze remélem egyikük se látta, hogy a zöldpólót mennyire szorítottam össze a markomban.

TBC

Kedd Okt. 31, 2023 8:17 pm

Ha fura barátaid vannak, ne akarj normális lenni...
//Freddy & Laze//

Csak alig lep meg, hogy haza akarja hozni a csilivili csibéket, főként azért, mert ha ezeket a lényeket valaki tényleg kísérleti alanyoknak tekinti, hát én sem tennék másképpen. Bár a nehézséget az jelenti, hogy ebben az esetben minimum gyanakodnunk kell, hogy nem féltucat kétlábú halloween-i dekorra kell számítanunk. De a létszám kérdését inkább jegelem, mert Freddy lelkes, én meg inkább lopok csirkét, mint ülök a szobámban azon morfondírozva, hogy mikor jutok haza.

- Rendben – véglegesítem részvételemet a csirkementő akcióban, s a fizetségem olyan gyorsan megérkezik, hogy meggondolni sincs időm a dolgot. – Persze, úgy fizetsz és akkor, amikor csak akarsz – fogadom nagyvonalúan a halasztott fizetési ajánlatot, mert a kávé bármikor jól jön, ez szerintem alap. Bár jobb, ha forró. Ám ez igazán részletkérdés akkor, ha nekem nem kell érte kitennem a lábamat a házból.

Vagyis de…

Hát, ez nem jött be…

Így inkább csak bőszen bólogatok két korty között a kutyákat mentegető szavakra és nem élek a lehetőséggel, hogy az ebek általam kevéssé ismert lelkivilágáról csevegjünk. Aztán persze már kanyarodunk is vissza a történet elejére, azaz a tolvajlásunk alanyaira.

- Csirkealj? – prüszkölöm ki a kávémat az orromból, és csípem fülön az egyik, de nem egyetlen értelmezhetetlen szót, amelyet követnek a többiek, a „Lándzsa bátyja”, a kattant és az ottalvós kirándulás. S míg a két utóbbit némi igyekezettel meg tudom fejteni, a „Lándzsa bátyja” ~a gerely unokaöccse, vagy a kard húga rokona lehet~ valami kódnévnek tűnik, így nem is forszírozom a dolgot, vagyis marad a csibepalota. – Azt mondod, hogy csészealj csirkéknek? Ó, már csak ezért is lopnunk kell néhányat! – lelkendezek, ezzel egyszeriben közösséget vállalva a „zakkantakkal”. - És ne aggódj, vigyázok rád, kis pipi-patrónus! Vagyis nem félek tőled, így szerintem nem ijesztesz meg azzal sem, ha barátkozunk. Az meg, hogy mennyire vagyok okos, kiderül a túra végén...

A vigasztalásnak szánt szavakkal kapcsolatban remélem, hogy megnyugtatják kicsit, mert láthatóan szegény stresszel, nyilván a várható kaland miatt is, de amikor végre kinyitja megint a száját, szégyenletes módon ismét felvihogok a „Lázárián” névre. Aztán már jelentős energiáimat köti le a koncentráció, hogy több kávé már ne menjen kárba, de vitathatatlan elszántsággal mégis elindulok Laze szobája felé.

Nem kell messze menni, így esélyes, hogy még marad valami a papírpohárban, mire odaérünk. És ez a tény, mármint az illatos flat white roppant engedékennyé tesz a másik Harries neve kapcsán.

- Lehet, a Lays mégis csak megfelelőbb név lesz. Vagyis megfelelőbb, mint a Lázár – állok meg még mindig kuncogva a fent nevezett ajtaja előtt. Mivel semmiféle gyanús jel nem utal arra, hogy álmában törjük rá az ajtót, így egyetlen rövid koppantás után már nyitok is be és már mondom is ki a csalinak szánt mondatot, mielőtt még meglátnám Topy "tettestársát". – Hahó, Laze, kellene a kocsid!

Kedd Okt. 31, 2023 2:02 pm

CSIBEFUTAM

KINÉZET ZENE

Magyarázás közben, amíg Lacey a fluoreszkáló csibénk bemutatkozó videóját csodálja, megvizslatom, min ügyködik. Úgy fest, szotyit meg szezámmagot rendszerez, vagy valami ilyesmi. Ügyesen csinálja, tetszenek a csinos dobozkák a csinos címkékkel. Lehet, egyszer megkérem, hogy segítsen leltározni a zsebemben.
Hú, sziporkázó szárnyasok! Ez milyen jó! Simán felléphetnének ezzel a művésznévvel Caldi új műsorszámában! Lacey a szavakkal is profin bánik. Klassz ötlet volt hozzá fordulni. Csakhogy az arckifejezése alapján ő ezt nem feltétlenül így gondolja.
– Hát hazahozom őket – válaszolok bizonytalanul. Ez valami beugratós kérdés vajon? Mi mást kezdhetnénk velük? Mutáns csirkét csak nem eszünk. Az már majdnem kannibalizmus.
Igyekszem olvasni a reakcióiból. Az előbb valamitől nagyon lekonyult a szája, azt jobb lenne nem megismételni. Talán azért mérges, mert megbízható felnőttnek neveztem? Jaj, pedig at nem úgy értettem, hogy öreg és unalmas!
Már kezd valami értelmes felelet motoszkálni az agyamban, de a Times Square-t beragyogó Arrow képe kiűzi onnan. Elmélázok rajta, vajon tényleg emésztés útján terjed-e a kísérleti tyúkok szupersége. A kacifántos név meg a felém nyújtott kéz kezdi eloszlatni az ábrándot. Megrázom egyszer a fejem, hogy biztosan kitisztuljon. Fordítva sül el, csak jobban összekavarodnak tőle az infók. Minek is kéne hívnom Layst? Lézerian? Lezserán?
Áh, hagyjuk. Max kijavítanak párszor, attól előbb-utóbb megjegyzem. Kén neve is rögzült végül.
Hálásan, bazsalyogva megszorítom Lacey kezét, aztán belenyomom a papírpoharat a rendeléssel.
– Fizethetek részletben? Most csak ez az egy van nálam.
Szomorú és szégyenletes, milyen szegényesek a Starbucks tartalékaim. De legalább megvan, hova megyek melózni, ha kirúgnak a KFC-ből!
– Kaját különben bármikor adok, ha megéhezel – teszem hozzá szépítésként.
Felrémlik pár tisztázatlan kérdés a négylábú diszkógömb előttről, azokat is nekilátok gyors rendezni, mielőtt levadászzuk Lazariát.
– Locky és Ary extrán jól nevelt kutyik! – veszem őket védelmembe. – Nem falnának fel más házi kedvenceket! A pipik egyébként kint laknának, szerzek nekik ólt. Láttam a neten ilyen menő ufósat. Szóval saját csirkealjuk lesz a hátsókertben! Ha nem találok, Romy biztos megkéri nekem Lándzsa bátyát, hogy szereljen össze egyet. Úgy is olyan asztalos forma, vagy mi. És ne haragudj, nem bébiszitterkedni hívlak ám! Tökre bírom az összes lakótársunkat, de… – Itt lehalkítom magam, és közelebb húzódom hozzá. A csibe plüss felcsipog a hónom alatt, ahogy tölcsért képzek tenyérrel a szám köré. – Tudod, a többségük kicsit… kattant. Anyum ottalvós kirándulásra sem engedne el velük, tyúkot lopni meg annyira sem. – Hátrébb lépek, és elbamfolom a kitömött szárnyast. – Te viszont bulis is vagy meg okos is. Tuti anyum kedvence lennél! – Átsuhan rajtam egy kínos felismerés, amitől kiütközik rajtam a pánik: úgy viselkedem, mint valami nyomulós nyomi. – Izé, ezt nem úgy értem, hogy muszáj barátkoznod velem! Meg ne félj, nem cibállak el bemutatni téged a szüleimnek! Most egyébként sincsenek épp meg.
Legszívesebben becsuknám a szemem, amíg vége lesz ennek a ciki epizódnak, de a ciki epizód főszereplőjeként ezzel tovább rontanám a helyzetem, úgyhogy a szemhéjaim helyett az ajkaimat szorítom össze. Így legalább nem hullik ki közülük több ökörség.
Mély levegő, orron be, szájon ki.
– Szóval – pördülök sarkon – melyik is Lázárián szobája? – Téblábolok kicsit, Lacey hadd előzzön meg. Jobb, ha ő kopog be, Lézer így jobban örül majd a látogatásnak.
Különben vágom, hol kellene keresnem, elég az orromat követni – folyton izgalmas növényillat szűrődik ki az ajtaján. Azért remélem, ma nem szívott semmit. Józanon van rá szükségünk a kormány mögött.

A VIRÁGOS, A FÜVES ÉS A ZSEBES

✿ Elli

Hétf. Okt. 30, 2023 12:42 pm

Ha fura barátaid vannak, ne akarj normális lenni...
//Freddy & Laze//

Próbálom lekötni magam azokon a napokon is, amikor nem kell bemennem az egyetemre, ahol sikerült megkapnom az egyik legrémesebb állást, de persze ezért is hálásnak kellene lennem. A hallgatók itt is hasonló mentalitással végzik – vagyis inkább hanyagolják – a feladataikat, a professzorok pont annyira nem kívánnak törődni a beadandók összegyűjtésével és a kísérletek előkészítésével, no meg dokumentálásával, vagyis ebből a szempontból tökéletesen otthon érzem magam. Bár ez nem teljesen igaz. Éppen ezért hozok haza terepgyakorlatokon és tanulmányutakon zacskókba gyűjtött és felcimkézetlen zacskókban tárolt magvakat, s viszek vissza átlátszó, egyforma, latin feliratokkal ellátott műanyag dobozokban szétválogatottakat, a kollégák nagy megelégedésére.

Ebben a roppant meditatív tevékenységben zavar meg Freddy, aki az érkezésem óta már néhány idétlen helyzettől megmentett, bár úgy tűnik, most éppen bele kíván sodorni egybe.
- Mi a…???
Nyilvánvalóan nem szándékos a reakció, amit a telefonon bemutatott „kaja-hozzávaló” vált ki belőlem és mentségül csak azt hozhatnám fel, hogy túl fura a nyilvánvalóan génmódosított pipi és hogy megdöbbenek a látottaktól, de ez sem lenne igaz. Inkább azon döbbenek meg, hogy ITT is vannak olyan szenny alakok, mint az apánk. Bár az ő elképzeléseiben még némi jó szándék felfedezhető, mondván, hogy cél az, hogy senki se maradjon éhen, azt viszont nem látom be, hogy mi haszna lehet VALAKINEK egy olyan VALAMIVEL etetni az emberi tápláláknak szánt állatokat, ami láthatóan minden, csak nem éppen normális. Közben persze jön Freddy magyarázata is, hősies terv az állatok megmentéséről, amihez már zsigerből is csatlakoznom kell, ám ahogy előhúzza Laze nevét ~először azt hiszem, a fura ízű chips-ek valamelyikéről lesz szó~ és azt, hogy én leszek a „felelősségteljes felnőtt” a csapatban, rögtön lelohad a kedvem, mint napraforgók a holdfényben.
- És mi a szándékod a sziporkázó szárnyasokkal? – teszem fel neki a szerintem tökéletesen jogos kérdést, főként mert én lennék az, aki a tervért Freddy előzetes és nem is túl megalapozott véleménye szerinte felelősséggel tartozok majd. – Nem mintha nem lenne epic… Bár szerintem az őrületbe kergetné a kutyákat már egy darab is belőlük… - emlékeztetem, hogy a csirkék nem megalapoznák, sokkal inkább bővítenék a Bayville-i állatseregletet. Míg eme felismerés inkább visszaveti a lelkesedésemet az emeletek között rohangáló fénylő és nyilvánvalóan kétségbeesetten káráló jószágok látványa azonban újból feléleszti azt. – Tartok tőle, hogy ha idebent tartanád őket, és Arrow rákapna, egy-két baromfi elfogyasztása után nagyobb lenne a fényszennyezés a házban, mint amekkora a Time Square-en van Újévkor – vigyorgok önkéntelenül is a lányra, mert a képet már képtelen vagyok kiverni a fejemből. – Vagyis a jövőbeli elhelyezési gondokat félretéve van kedvem hozzá – teszek úgy, mint aki igazán komoly megfontolás után mondott igent a felkérésre. - … És nem kell a pénzed sem, Freddy – nyugtatom meg gyorsan. – Csak kérlek, ne hívd Lays-nek Laserian-t, mert előbb-utóbb éhes leszek – pedig az a chips nem is olyan jó. – Legyen a fizetségem két nagy mogyorótejes flat white a Starbucks-ból - nyújtom felé a kezem, hogy megpecsételhessük üzleti megállapodásunkat.
S ha beleegyezik, rátérhetünk a terv következő részére is, vagyis a befűzésre.
- Laze miatt ne aggódj… szerintem amint megpróbálom elkérni a kocsiját, inkább azonnal felajánlja, hogy elvisz, ahová csak akarom… Tartok tőle, elkeserítő véleménye van a vezetési stílusomról…

Vas. Okt. 29, 2023 11:30 pm

CSIBEFUTAM

KINÉZET ZENE

Pár napja beesett egy ürge a KFC-be, ahol dolgozom, és olyan bénán próbált flörtölni a főnökömmel, hogy majdnem belepusztultam a kínosságba. Inkább hátramenekültem raktározni. De nem úsztam meg, mert az ipse másnap visszatért, és nekem is előadta magát. Hablatyolt valamit margketing kampányokról, meg arról, hogy a cége most szerződött le velünk beszállítónak. Igazándiból csak a csillogó tollú csirkére emlékszem, akiről videót mutatott. Nagyon titokzatoskodott közben, kábé felfeküdt a pultra, úgy tartotta oda a mobilját, a sort meg jól feltartotta közben. Végül csak egy shake-et vett. Azt is a pulton hagyta. Ráírt egy számot, valószínűleg a mobilét, amit amúgy lenyúltam tőle, amíg egy vásárlót stírölt. Kellett nekem a csilli-villi csibe vidi, és akkor még nem tudtam, hogy meg akarja adni az elérhetőségét.
Most viszont nem bírom feloldani a képernyőt. Egész hajnalban ezzel próbálkoztam, potyára. Kénytelen vagyok odasomfordálni Romyhoz, és beavatni, hátha feltöri nekem.
– Szóval szerintem tyúkokon kísérleteznek. Aztán meg akarják etetni velünk őket – foglalom neki össze. – A pasas azzal dicsekedett, ő csinálta a felvételt. Tuti járt a helyen. Kinyomozod nekem a címet? Légyszí, légyszí? – Átcsúsztatom neki a karamellás italt a konyhaasztalon a teló mellé, hátha sikerül megvesztegetni vele.
– Jó hír, hogy a baromfi azért ehető… De semmi kedvem nincs nem megszokott ízű KFC menükhöz. – Szuper! Elfogadja a shake-t, ez biztató előjel. – Kérem a telefont és meglátom, hogy mit tehetek. – A pohár után a mobilt is átveszi, és én megkönnyebbülten fellélegzem. Furcsa, milyen könnyedén kezelik itt az emberek a tolvajlást meg az egyéb szabályszegéseket. Tetszik. Full jó döntés volt beköltözni.
Várom, hogy kéken felvilágítson Romy szeme vagy megjelenjenek körülötte a holografikus kódfolyamok. Felemeli a készüléket, rábámul a képernyőre, és… Elalszik.
Finoman megböködöm. Összerezzen, majd leszúr, amiért nem hagyom koncentrálni. Neki sem lehetett könnyű a suliban, ha így néz ki, amikor fókuszál. Elég uncsi műsor a szundítása. Inkább a Kurtnek és Mate-nek fenntartott mobilomat csekkolom. Mate-tel beiktatjuk a heti csevegésünket, mert vele mindig akad téma, és valahogy a fősuli mellett is tele van szabadidővel. Azzal kezdi, milyen lány tetszett meg neki legújabban az egyetemen, majd megkérdezi, van-e hír Mr. Wagnerről, és hagyja, hogy áttereljem a szót Niel zsebvilágaira, levezetésként pedig játszunk egy kis Animal Crossingot.
Romy csak kajálni tér magához a transzból. Úgy osztja az utasításokat, mintha orvosi műtéthez kérné az eszközöket: nutellás goffri, nachos tál, tea.
A reggeli végére megszüli nekem a címet.
– Köszönöm! – borulok elé az asztalra. Látszólag meghajlásféleként, valójában azért, hogy elcsaklizzam előle Bonnie-t a GPS adatokkal, mielőtt meggondolja magát.
– De mi pontosan a terved? Ugye nem akarsz odamenni EGYEDÜL?!
– Dehogy! – csóválom a fejem. A térkép háromórás utat jósol kocsival. Kelleni fog egy sofőr.
– Nem mehetsz egyedül! Ki tudja ki, miért és mit csinálnak azokkal a csirkékkel. Szerintem hívd el Kainet, ő tud vezetni, erős és biztonságban leszel mellette. Csak csináld azt, amit mondd és minden rendben lesz.
Kényszeredetten mosolygok, és nagyokat bólogatok hozzá, még a hüvelykujjamat is felmutatom. Kettesben Kénnel… Brrr. Kiráz a hideg az elképzeléstől. Az első benzinkútig se jutnánk el. Belegebednék a feszengésbe!
Szerencsére Romy Lándzsával programozik ma, így nem lesz ideje ellenőrizni, kivel lógok.
Fuvar ettől függetlenül kelleni fog. Az X-jetet nem merem előkapni, mert még elcsípnének vele.
Lehuppanok a nappaliban a kanapéra, és végigfutom a lakótársakról készített jegyzeteimet.
Ki az, aki ráér, megbízható, és van legálisan szerzett kocsija, amit vezetni is tud?
Lazac Lays tökéletes lett volna, illetve majdnem. Megbízhatósággal azért nem vádoltam volna. Valószínűleg csúnyán kikapnék Romytól, ha őt viszem kísérőnek. Mármint, Lazac Laysnek hívja, vagy valami ilyesminek. Ki bízna meg a halas chipsben?
Viszont Lays megbízhatatlanságának hála lett egy Laceynk! Ha kombinálom Lays kocsiját meg jogsiját Lacey személyiségével, akkor nyert ügyem van!
Elvégre Lándzsa előtt Lacey volt itthon a rangidős. Igazi felelősségteljes felnőtt. Romynak egy rossz szava sem lehet, amiért rá bízom magam.
Felbuzdulok ezen, és nekiállok felkutatni a lányt. Amint megtalálom, prezentálom a mobilt a mutáns csirkés videóval, hogy gyönyörködhessen benne, mialatt ledarálom neki a sztorit meg a tervet.
– … Aztán Romy kimeditálta belőle a címet. Így megmenthetném a madarakat, meg körbeszaglászhatnék arrafelé, úgy értem átvitten, mert amúgy kicsit biztosan büdi van ott, tudod, a tyúkok miatt. De először szükségem lenne valakire, aki tud vezetni és van autója. Ez lenne Lays. Plusz kell valaki, aki megbízható. Az volnál te. Buli lenne! Tényleg! – győzködöm, picit talán túl hangosan, ráadásul a hónom alól elődugja a fejét egy csibe plüss. Nem értem, mi van velem meg a random felbukkanó játékokkal és párnákkal. Az ex-pszichomókusom imádná ezt elemezgetni.
– Mit szólsz? Van kedved? – nyaggatom Laceyt. Alig hagyok időt felocsúdni, elsodrom a duma-áradattal, szegény mindjárt belefullad. Abba kellene hagyni, de néha én sem bírok a lendületemmel. Végső elkeseredésemben visszatérek a bevett módszerhez: leígérem a csillagokat az égről, és hadarok, mint az őrült, hogy hamarabb szabaduljunk a cikiségemtől. – Fizetek ám, ha szeretnéd! Van pénzem, vibárniumom meg úgy bármim, amire szükséged lehet! Sirály-király kaland lesz ám! Csak előtte kicsit kölcsönvenném a karizmádat, amíg befűzöd nekem Layst, mert elég hosszú az út, de engem nem igazán ismer, meg nem kedvel annyira, szóval ja, tök menő lenne, ha jönnél, és magaddal csábítanád Layst.
Megküzdök a kifulladással meg a remegő ajkammal, hogy előkapjam a legbájosabb mosolyomat. Előkapnék mellé mást is, de halvány lilám sincs arról, mit szeretnek a másvilági virágtündérek. Szorítok, hogy a két közepesen szép szemem meg a csirke-mentés csábító gondolata elég vonzó legyen. Utána nem lesz más dolgom, mint utánfutóként követni őt Layshez, aki Lacey két extrán szép szeméért és csábító kisugárzásáért simán taxisnak szegődik majd mellénk. Sőt, talán külön megköszöni nekem, hogy közös programot szervezek nekik!
A képzeletemben legalábbis így játszódik le a jelenet. Aztán lehet, hogy pofára esem. Nem ez lenne az első eset.

A VIRÁGOS, A FÜVES ÉS A ZSEBES

✿ Elli

Innen is köszönet Romynak a cameo szereplésért!

Bejelentkezés

KEDVCSINÁLÓ

Az oldal vezetősége

Chatbox

Legutóbbi küldetések

Csibefutam