-Szerintem ez hülyeség. Mégis miért kellene ítéletet mondania bárkinek is?-Sóhajtok egyet, mert tudom, hogy sajnos a világ rohadtul nem így működik. Néhány ember úgy érzi, hogy ő több, mint bárki más, hogy neki joga van olyan dolgokat tenni, vagy mondani, amik megváltoztathatják az ember életét, vagy pozitív irányban vagy negatívban. Ez baromság. Miért adunk ennyire mások véleményére?
Biztos most fog idiótának nézni, amiért ilyeneken kezdek el agyalni. Mégis mi értelme van neki? Megváltoztatni úgy sem fogom tudni a világot, vagyis világokat. Te jó ég, vajon mennyi lehet? Talán ebből s végtelen mennyiség van?
-Hasonlítok rá? Mégis miben?-Én nem látom a hasonlóságot kettőnkben. Szerintem ő jóval erősebb és okosabb nálam.
-Valóban érdees Drac is. Amennyire utálatos az elején annyira meg lehet sajnálni már a végére. Nem lehet könnyű olyan apa mellett felnőni. -Én legalább is sajnáltam a végére. Olyan dolgot akartak rá kényszeríteni, amit ő maga nem akart megtenni. A családja élete forgott kockán. Hát még természetes, hogy be volt rezelve.
-Mi? Baszki ennyire átlátszó vagyok? A francba….-Nevetem el magam, majd megrázom a fejem. Egy másodpercre se gondoltam erre. Csak úgy véltem jó kis buli lehetne.
-Nem mintha te a növényeid segítségével nem tudnád megtenni. Mindenkinek megvan a maga képessége, amitől különleges. Lehet nekem nagyobb az erőm, de nem tudok új életet növeszteni csak úgy a földből.-Nem mondom, hogy utálom a képességeimet. De lehet, ha adnának egy listát, nem feltétlenül ezeket választom.
-Nekem nem szokásom menőzni a képességeimmel. Úgy vélem nem azért kaptam őket.-És ezt teljesen őszintén mondom neki. Használni is csak akkor használom, ha nagyon muszáj, vgy csak egy kis magányra van szükségem. De amióta itt vagyok még nem igazán éltem a lehetőséggel. Ami valahol megnyugtató, de kicsit azért hiányzik.
Elfogadom a felém nyújtott kezet és úgy tápászkodom fel én is a földről.
-Házi gránátalma lé? Egészen izgalmasnak hangzik.-Tudom, hogy szinte minden közös, de azért nem merek bármiből venni, vagy beleinni. Így azt sem tudtam, hogy van nekünk gránátalma levünk. A konyhába érve leülök az egyik székre. És onnan figyelem Lazet, miközben megzaklatom őt párkérdéssel a kerttel kapcsolatban. Belelkesültem én is. Sok ötletem van, de nyilván nem tudjuk az összeset megvalósítani.