Mundilfari (Idő Atya) kőóriás, aki a lányát Napnak (Sol) és a fiát Holdnak (Mani) nevezi el, mert valósággal annyira szépnek tartja őket, mint az égen megjelenő nappalt és éjszakát jelölő égitesteket. Látszólag vígan élnek kis birodalmukban, felesége Asvid aki szörnyen félti és imádja gyermekeit. Ezt a családszerető boldogságot tapasztalják meg elsőként a fiatal gyermekek és amíg fel nem cseperednek ez az, amit a sajátjuk tudhatnak. Boldogabban élnek az összes többi asgardinál, nem tartoznak egyik oldalhoz sem igazán, a maguk urai. Legalábbis úgy hiszik. Ezt a boldogságot zavarja meg Buri első mély álma, akiről úgy hitték társai, hogy halott és mindenkit összehívnak, hogy nagy lakomával és hőshöz méltóan búcsúztassák el Burit. Fiatal volt még a Nap és a Hold is, egyikük sem találta a helyét, Solra szépsége miatt irigykedtek, Manit pedig próbára tették folyamatosan. Zöldfülű volt még mindkettő, a családjukon kívül mást nem is igazán ismertek, de azok, akik szép szóval fordultak hozzájuk, ők is hasonlóképpen viszonozták azt.
Voltak, akik megszerették őket, ezért kérték Buri három fiát Bort, Mimirt és Njordot, hogy marasztalják még Mundilfarit és családját az ünnepség után is, de Mundilfari elutasította a meghívást. Ez volt az első alkalom, hogy fejszét hajított az ázok kapujára, persze csak képletesen, ő nem akart semmi rosszat. Hazavitte a családját és az idő csak telt, mindeközben gyermekei elég idősé váltak ahhoz, hogy vadászni járhassanak, többször átlépték Mundilfari birodalmának határát, ilyenkor találkoztak össze barátaikkal és talán ekkor követték el életük legnagyobb ostobaságát is. Mindketten szerelembe estek, először Solnak Dagr tetszett meg – a nappal megtestesítője – kiváló lovas az azgardiak között, idővel pedig Mani is váratlanul találkozott valakivel. Bergrese kőóriás lányával, Glámrával (akit később Vidfinnrhez adtak feleségül), aki anyjához hasonlóan tűzóriás volt. Glámra szép lány volt, ártatlanul ravasz mosolyú, aki emlékezett Manira Buri lakomájáról. Időről időre találkozgattak Glámrával, a szerelmük csak nőtt mígnem a folyamatos határátkelésekre rá nem jött Asgard ura, aki akkoriban minden titkos kis határszegést fenyegetésnek nem vett. Glámra és Mani románcáról kevesen tudnak, vagy akik tudtak már régen odavesztek és nem születtek újjá. Mani viszont tisztán emlékszik rá és arra is, hogy mennyire jogtalannak ítélte a büntetést, amit azután kapott. Ő csak… Elszakították őt Glámrától, nővérével együtt új feladatott kapott, Mundilfari pedig nem szólhatott bele az asgardiak büntetésébe, ő béke párti volt és az is maradt. Ám míg Sol férjhez mehetett – valószínűleg az ő vétke nem volt olyan, nagy, mint Manié – addig Maninak egyedül kellett boldogulnia. Új feladata pedig a Holdszekér hajtása lett, gyönyörűséges egy szerkezet, - melynél talán Sol Napszekere lehet csodásabb nappal - amelyet Skuggi (árnyék) és Skundi (sebesség) húz az égi ösvényen.
Kezdetben nehezen békélt meg új feladatával, szíve máshová húzott és amikor senki sem látta őt a Byrgir kútnál találkozott Glámrával, aki már Vidfinnr felesége volt, de a lány sosem volt boldog mellette. Mindig sírt és Mani végig vigasztalta őt, hogy egyszer elfog jönni érte – de sosem jött el – és megmenti. Az égen odafent ilyenkor lassúnak tűnt a Holdszekér is, így a nappal is hátráltatva lett és amikor Odin ezt látta az égre küldte Sköllt és Hatit, hogy üldözőbe vegyék a Napot és a Holdat, az idő pontos körforgása miatt. Nem mindig üldözik őket, csak, amikor az egyikük lelassul. Hold- és Napfogyatkozásnál kerülnek a legközelebb ahhoz, hogy elkapják Manit és Solt. Egy nap azonban amikor eljön a Ragnarök a két farkas utoléri őket és akkor a világ teljes sötétségbe borul.
Glámrának két csodaszép gyermeke születik Vidfinnrtől – legalábbis sokan úgy hiszik a gyermekek Vidfinnré és ez így van rendjén – akikre szörnyű gyerekkor vár. Az idő múlik, egy ismeretlen jelenik meg Asgard előtt és felajánlja szolgálatait az isteneknek, hogy olyan falat épít Asgard köré, ami megvédi őket mindenféle támadástól, cserébe csak Freyjat, a Napot és a Holdat kéri. Ő volt Svadilfari gazdája, a ménlóé, akit Loki csábított el csodaszép kanca alakjában, akitől Sleipnir származik, Odin leggyorsabb lova. Az ismeretlen Lokinak köszönhetően nem tudja befejezni a feladatát és így az asgardiak előtt rejtély marad miért pont a szépséges Freyjat és Solt, valamint Manit akarta jussának. A bűnös pedig jól lehet eljátszotta azt, hogy maga sem érti mit akarhatnak tőle, de legbelül valójában tudta mi az igazság. Már az első alkalomkor meghallotta a kislány fohászát, amint azért esdekel a Holdhoz, hogy vigye őt el és testvérét, szabadítsa meg attól a szörnyű sorstól, amiben szenvednek. Az apjuk Vinfinnr verte őket és a leghidegebb időben is kiküldte őket a Byrgir kúthoz vízért, az anyjukkal nem tudni mi történt az évek során addig, talán belehalt a bánatba, hogy Mani nem ment érte vagy Vinfinnr haragja sújtott le rá, nem tudni pontosan. Egy dolog bizonyos, az egyik hideg éjszakán, amikor Hjúki és Bil a kúthoz mentek vízért találkoztak Manival, aki gondolkodás nélkül ragadta el a gyerekeket és vitte magával az égre, ahonnan a gyerekek lepillanthattak a világra és láthatták azt, természetesen őket is látni onnan azóta. Nem voltak ők egyszerű gyerekek, nem fagytak meg a Holdszekéren és egy idő után Maniban is megbíztak annyira, hogy mellé álljanak és gondját viseljék a lovaknak míg a Hold pihen. Szorgosságuk gyümölcse a holdfázisokban látszik meg, az egyikük mindig ügyetlenebb – újhold – a másikuk pedig mindig ügyesebb – telihold – így meg lehet különböztetni, hogy Mani éppen kire bízta a „munkát”. Az idő múlásával az asgardiak is elfogadták a gyerekrablás tényét – Mani elmondta nekik, hogy milyen körülmények között éltek és már nem bírta hallgatni a hozzá intézett könyörgésüket. Hjúkit és Bilt megkedvelték, Mani örökbe fogadta őket és szentnek kellene lennie a békének, minden megoldódott. Legalábbis részben. A gyerekek mai napig kíváncsiak a történetükre, hallani akarják Mani hogyan találhatott rájuk és ők mégis miként lehetnek ennyire áldottak, hogy ráléphetnek a Månevognra, de más nem. Senki sem tudja az igazságot, még Sol sem, aki közel áll testvéréhez. Talán nem is kellenek szavak ahhoz, hogy Sol tudja a gyerekek mennyire hasonlítanak a testvérére, de mindketten hallgatnak. Nem firtatják.

Umbrakinézis: Ennek a képességének köszönhetően sötétséget, árnyékot képes teremteni, formálni és manipulálni is. A sötétséget nem pusztán csak arra használja, hogy teljes sötétségbe borítsa a környezetét, különféle hatásokat is el tud érni ezzel, akár szilárd anyagot is létrehozva. Ha a sötétség formát ölt pajzsot, sötétségbe borított területet tud létrehozni vagy eloszlatni, ha úgy adódik akkor a sötétségen keresztül hatalmas távolságokon át tudja teleportálni magát.
Formát öltött árny, sötétség felhasználási módja:
Árnypajzs: Egy öt percig tartó sötét burát képes létrehozni maga körül. Ha valaki Sol erejét fordítja ellene akkor a pajzs öt percnél hamarabb is áttörhető.
Sötétportál: Olyan portálokat hoz létre, amelyek a sötétséget, árnyékot használják, néhányuk közülük az ürességbe, a sötétség világába is vezethetnek. Bár szeret tisztában lenni azzal, hogy hová tart így általában a Kilenc Birodalom közül választ úticélt. Muspelheim kivételével bárhová szívesen megy.
Árnyékfegyver: Gyorsan kell ezzel az árnyeszközzel bánni, akármilyen fegyver formáját felöltheti – pisztolyt, puskát és társaikat kivéve, most a régimódi dolgokra gondolok – kardot, dobócsillagot, tőrt, amivel határozottan kell bánnia különben áttetszővé válik és nem használhatja fegyverként.

A sötétséget, árnyat asgardiak ellen nem tudja felhasználni, Loki ellen viszont igen, csak erre nem volt módja rájönni. Ezt a képességét minél tovább használja, annál jobban kimerül és legyengül, ezért csak végszűkség esetén fordul az ubrakinézishez.

Metamorfózis: Ahogyan a Hold fázisait látjuk, úgy képes ő is alakokat váltani fiatalból felnőttbe vagy idősbe, attól függően, hogy melyik formájára van éppen szükség. Hátránya, hogy csak az adott arcát tudja megfiatalítani és öregíteni, másét felvenni nem tudja.
Ha ezt a képességét máson használja tárgyakon, embereken vagy élőlényeken akkor azok a számára hasznos eszköz látszatát keltik vagy azzá is válnak, amíg ő másképpen nem dönt. A metamorfózis segítségével alakította át például a Holdszekerét egy ezüstszínű Lamborghini Aventadorra emlékeztető kocsivá.

Misztikus közlekedés: A sötétségen keresztüli utazást kiegészítve vagy attól különállóan képes a Holdszekéren átutazni a Birodalmak között. Lebeg, fel lehet vele szállni az égboltra, az útját mindenki látja az égen éjszaka, hacsak nem alkalmaz megtévesztést és egy álHoldszekeret kerget a Holdkutya. Erre a trükkre is képes. Pontosabban úgy, hogyha egy darabot odafent hagy magából, elég egy hajszál, ami alakot ölt és az elvégzi helyette a munkát. Sajnos nem tart ki míg a világ a világ ez a varázslat, ezért mindig vissza kell látogatnia az égboltra egy bizonyos idő eltelte után. Általában teleholdkor, mert akkor a legerősebb.
Lunatikus mágia: Holdkórnak nevezi, mert akiket megérint vele azok az ő hívőivé válnak. Pontosabban csodálni kezdik a Holdat, ilyen szimbólumú tárgyakkal veszik körbe magukat legyen az hasznos vagy haszontalan holmi. Ennek a legbékésebb változata az ő személyének csodálata, de a legrosszabb eddig az volt, amikor egy ember annyira bekattant, hogy a mély vízen vissza tükröződő Holdat akarta megérinteni és mondani sem kell, hogy belefulladt az illető ebbe. A lunatikus mágiának köszönhetően képes kommunikálni a gyermekeivel Billel és Hjúkival szavak nélkül is, bármekkora távolságban, természetesen minél közelebb van hozzájuk annál jobban hallja őket. A gondolatolvasáshoz lehetne hasonlítani, de más gondolataihoz, elméjéhez nem fér hozzá csak azokéhoz, akikkel közös „véren” osztozkodik vagy hasonló feladatkört töltenek be.

Holdudvar: A holdistenségek titkos találkahelye, egy kis nyugalomsziget ahová idegenek nem tudnak belépni, ha nem viselik a holdrúnát – persze előtte rá kell bukkanni erre a helyre, ami szinte lehetetlen, ha nem holdisten az illető. A hely eredeti létrehozója egy ősrégi holdistenség volt, akinek neve mára már feledésbe merült, az bizonyos, hogy Mani a Tsukuyomival történő találkozásának köszönheti, hogy tudomást szerzett a helyről. Ezen a helyen ugyanis a holdistenek feltöltődhetnek, erejük megnövekedhet, gyógyulhatnak, kapcsolatokat teremthetnek más holdistenekkel, istennőkkel. Menedékként szolgál a számukra, ez persze nem jelenti azt, hogy itt béke honolna. Vannak igen nagyszájú és nagyratörő holdistenek is, akik több hatalomhoz szeretnének jutni, de már nem képesek elhagyni a Holdudvart. Itt szerezte meg a Månenspydet - Holdlándzsát - amely mágikus erővel bír, egyelőre nem tudni, mert még nem került rá sor, hogy használnia is kelljen. Egy azonban biztos, ha csak a kezében fogja máris stabilizálni tudja az erejét.

Gyengeségei:
Ha nincs Nap, akkor a Hold sem világítana, így, ha Sol nem létezne akkor valószínűleg kis idő múlva Mani is fagyossá válna. Ezért, ha tehetik akkor ugyanabban a birodalomban tartózkodnak. Az égitestek nem érintkezhetnek egymással csak Hold vagy Napfogyatkozáskor, szerencsére az istenségek esetében ez nem akkora nagy kritérium. Mani és Sol együtt éltek családjaikkal Vanaheimben, nem csak Asgardban van, volt állandó lakhelyük. Az árnymágia használatával általában magának is árt, mert ha nincs mellette Sol legyengül, valamiből táplálnia kell a sötétséget is és a legjobban ezt úgy tudja, ha a fényből táplálkozik úgymond.

Holdmágiájának szintje a holdfázisaitól függ, tehát újholdkor a legalacsonyabb szintű és teleholdkor a legerősebb. Ilyenkor hajlamos midgardi migrénre is, főleg ha előtte jól felturbózta magát egyik gyermeke miatt vagy úgy összességében nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt szerette volna. Ilyenkor minden zavarja őt, jobb elkerülni, kivéve ha legyőzni akarod őt. Szerencsétlennek nem lesz elég a fejfájás, még te is megkörnyékezed.

Az Edda-énekek csodás történeteket mesélnek el, az olyan nagyszerű istenekről, mint Odin, Thor vagy Tyr. Az ő harcaikról és megpróbáltatásaikról esik szó, amely a világ végét is hirdeti. De mi történik akkor, ha valaki nem akarja elfogadni a sorsát, ha felkészül? Legalábbis úgy hiszi, hogy felkészül? A Nornák szándékai kifürkészhetetlenek, legalábbis elsőre, de ha valaki életét elsőre unalmasra szőnék, ne bízzon semmit se a véletlenre. Még az isteneknek sem hajlandóak elárulni milyen hosszú lesz a sorsuk vagy kiével kötik össze. Az viszont már köztudott, hogy Mani életét szorosan összefonták Hatiéval, aki majd a Hold vesztét hozza el. Különös, hogy voltak olyan ciklusok, amikor a farkas elátkozott lány volt vagy legalábbis ahhoz hasonló szörnyűség, akit az istennek kellett volna megszelídítenie és elvennie feleségül, miután a farkasbőrt elégeti. De a történet mindig balul sül el, a farkas féltékeny nő, mindent elűz maga körül, még a férje szeretetét is, így magára marad s, ha megpillantja valaki másnak szenteli férje a figyelmét a legszebb álmában fogja megölni, mert nem bírja a kínt, amit a balsors nornája Urd szőt bele élete fonalába. Próbatétel lenne, legalábbis Urd szerint, valójában a legszörnyűbb kínt ajándékozta neki, hogy egyszerre imádjon és pusztítson el mindent és mindenkit maga körül. Hogy Urd véletlenül sző ilyen kegyetlenséget bele mások életébe? Nem tudni.
Egy biztos, a jelenlegi ciklusban a Holdat nem álmában fogja érni a halál, nem volt elátkozott farkas nő sem, akinek a féltékenysége határtalan lenne. Most olyan alakkal áldotta meg Hatit, amivel a modern korban is leleményeskedhet. Erős harcosként, aki nem felejti el, hogy kit kell üldöznie és megölnie. A mostani személyes bosszúként éli meg, hogy az előző ciklusban a Holdnak volt mersze akár egy pillanatra is kitérni az ő útjából és megsebezni a testvérét Sköllt s, tudomást sem venni róla, amíg a végzete utol nem érte a Holdat.
Az előző ciklusokban a Hold istene elkezdte megkérdőjelezni élete végét és szörnyű sorsát, ezért tervre volt szüksége, a segítség pedig nem várt személytől érkezett, egy másik holdistentől. Tsukuyomi segítségével rátalált a Holdudvarként elnevezett misztikus helyre, ahol a holdistenek békében élhetnek egymás mellett, megosztva egymással tudásukat és történetüket. Némelyikük ereje eltérő, de a holdmágia (lunatikus mágia) közös bennük, van, aki csak ezzel rendelkezik, van, akinek ehhez más is társul, mint például Maninál.
Ezen a helyen alkotta meg a Månenspydet – Holdlándzsát – amellyel életben tarthatja magát Hati gyomrában, sőt akár fel is nyársalhatná belülről. Sajnos az előző ciklusban ez a lándzsa elveszett a Kilenc birodalom egyikében, a Hold mindent tűvé tett érte, még Muspellheimbe is bemerészkedett de eddig mindhiába próbálkozott. Jelenlegi megállója Midgard, ahol még csak most kezdte el különös utazását, legalábbis egy isten szemében most. Az ő lándzsája sajnos nem közelít hozzá olyan sebesen, mint Thor Mjölnirje, ám Mani közelében olyan melankolikus dal szól a lándzsából, amelyet csak ő hallhat, de más nem. A dallam akkor fog elmúlni, ha Mani újra a birtokában tudhatja. A rátalálást azonban több tényező is megnehezítette, így kénytelen volt meghúzódni és egy olyasvalaki formáját magára ölteni, akire nem gyanakodnának.
Hogy jól döntött, amikor azt választotta, hogy F1 versenyző lesz belőle, nem pedig valami sokkal kézenfekvőbb? Mondjuk jós? Eddig még nem ismert rá Hati és addig örül, hogy talán van esélye megtalálni a fegyverét, amivel talán megfordíthatná a saját és nővére sorsát. A keresésben Sol nem vesz részt, mert Mani nem árulta el neki, miért támadt kedve Midgardon nyaralni és ott megbújni a farkasok elől.