Fallen Star Niel & Lili

Teljes szívből gyűlölte a kórházakat. A fertőtlenítő és a különböző gyógyszerek szaga émelyítő volt. Az egész olyan mesterséges volt, steril, hogy minden idegszála tiltakozott ellene. Mégis bejött, már sokadszor. Akkor is töltött benn időt, amikor még egyik lakótársa sem volt látogatható. Mert így volt helyes. Bár nem mindig értette, miért volt benn. Talán leginkább a többiek miatt.
Nielről sejtette, hogy örülne a látogatásnak, bár eszébe sem jutott vitatkozni Romyval az első helyen. Vagy a bandatagokkal a többin. Az egész kórházi környezet eléggé megviselte ahhoz, hogy inkább a háttérbe húzódjon és tanuljon, amikor voltak látogatók a közelben.
Freddy... róla nem tudta, örülne-e egyáltalán neki. Valamit tehetett vagy mondhatott korábban, amiért úgy tűnt, a lány többnyire inkább kerülte a társaságát, ha tehette. Ő pedig jobbnak látta nem erőltetni. Senkit nem akart kellemetlen helyzetbe hozni.
Ami azt illeti, a kórházi szagokat elviselni bőven elég volt. De ismét itt ült, várva az időpontot, amikor az orvosi vizitek véget értek. Ezúttal nem volt más jelentkező. Neki kellett felvállalnia a látogatást. A tankönyvet a hóna alá csapta, és görcsbe rándult a gyomra. Emlékezett még a Niel körül kerengő elmúlásra. És nagyon nem akarta érezni. Azt sem akarta, hogy ez az emlék rögződjön a srác nevéhez. Úgyhogy vett egy mély levegőt, és bedugta a kobakját a kórterembe.
A különböző gyógyszerek szaga azonnal megcsapta. Facsarta az orrát. De hősiesen igyekezett nem grimaszolni. A halál érintése messze járt. Úgyhogy mosolyt erőltetett az arcára.
- Hogy vagy? - tette fel a nagy kérdést, ahogy beljebb lépett és becsukta maga mögött az ajtót. Odasétált az ágyhoz, letelepedett mellé. A könyvet az ölébe vette, csak hogy lefoglalja a kezeit valamivel. A lábai így is maguktól jártak, nem tudott nem feszélyezett lenni ezen a helyen. - A vegyszerek között szinte elveszik a szagod. Még szerencse, hogy más érzékeim azért észlelnek. Máskülönben már aggódnék - kezdett csacsogásba, csak hogy ne kelljen a különböző szagokra figyelnie. A mágia még jelen volt. Az összetéveszthetetlenül Niel volt. De határozottan gyengébb volt a megszokottnál. Ami önmagában is ok volt az aggodalomra. De ezt jobbnak látta elhallgatni. - Mit mondtak, meddig kell itt lenned? A marcona és a banda már kezdenek átmenni testőrbe. Valamelyikük a napokban felvetette a magánkórházat orvosokkal is. Arra már nem emlékszem, hogy sikerült ledumálni róla. De mintha gyanúsan nem lett volna térerő hirtelen - ez utóbbi csak vicc volt. Nem igazán tudott figyelni ezen a helyen, ha nem a tankönyveiről volt szó. Azokra is nehezen. Annyi volt a zaj és az inger, annyi minden tudott szédelgést kiváltani... A csiviteléseket nem mindig sikerült nyomon követnie. Akkor sem, ha érdekes infó is lett volna bennük.