Re: Leave me alone - Marie & Logan

**James Logan Howlett** Szomb. Aug. 03, 2024 4:22 pm

^{Marie & Logan}
- Akkor jó munkát végeztem. – vigyorgott a férfi, Marie kijelentésére, miszerint majdnem belehalt az edzéseibe. Merte az gondolni, hogy erősebbé tette a diákjait a kemény tanmenetével, de sajnos nem normál, emberi életre készültek, de nem is az olimpiára, hanem arra, hogy megvédjék magukat mindattól a gyűlölettől, ami kint várja majd őket a való életben.
- Vadóc, tudod, mi a véleményem a tanácsokról. – nézett a lányra, bár nem haragosan, inkább, mint egy gyermekre vagy egy kiskutyára szoktak, mikor az valami rosszat tesz. Amikor felvázolja, hogy nézne ki Logan tanári öltözetben és a szőrmókhoz hasonlítja, akaratlanul is püffög egyet. – Azért annyira nem. – teszi hozzá még mindig a motort bütykölve.
- Aha… - mosolygott a bajsza alatt a férfi, mikor arról beszélt, hogy csak lelkileg kerültek egymáshoz közel, bár ez esetükben amúgyis nehéz lenne, mondjuk rég nem beszélt Marie-vel, lehet azóta kitaláltak valami módszert arra, hogy bárkivel tudjon érintkezni.
- Bántott? – kérdezte még mindig belemélyülve az épp aktuálisan meghúzandó csavar lazításába, közben szemeivel a mellé letett sörös üvegre sandított. – Nem ismerem annyira Franciskát, de biztos vagyok benne, hogy jó okkal tette, amit tett. Adj neki időt, lehet ő majd keresni fog. – magyarázott a söréért nyúlva, magán is meglepődve, hiszen nem igen szokott jó tanácsokat adni.
Persze ezután Logan kezdte el mesélni a dolgait, mondjuk már jó párszor elmagyarázta a többieknek, Ciklonnak, Hanknek vagy Scottnak, de talán most először kérdezték meg érdeklődve, mi az amit keres. Marie válaszára felhúzta a szemöldökét és még a sört is majdnem kiköpte.
- Neeeeeeem. Nem. Neeeeem. – rázta kezeit Vadóc felé, majd maga elé nézett és hosszan eltöprengett. – Nem. Neeeeeem. – ismételte magának más pofát vágva, mert eszébe jutott egy emlék. Vissza felnézett Marie-re, hogy viccelt-e, de mikor egy másik eshetőséget vesz alapul kicsit megnyugszik. – Valószínűleg ugyanaz a program tette vele, mint amely engem is tönkretett. – elmélkedett mostmár higgadtan kortyolva söréből, majd még hogy tovább húzza az időt, beleszívott szivarába is. – Esetleg a multiverzumból érkezett ő is. – tette hozzá oldalra fújva a füstöt, hogy ne Marie szívja el azt. Szeret szivarozni, de nem más kárára.
- Most nincs semmi nyomom. – intette le Vadócot, mikor az felajánlotta a segítségét neki, de igazából amúgyse kérné meg, hogy csatlakozzon hozzá, hiszen minden is akciója veszélyes és mivel nem közös ügyről van szó, nem akarja kitenni neki.
- Amúgy meg tudod jól, hogy úgysem fogadnám el a segítséged. – tette hozzá félretéve a megmaradt sörét és ismét nekiült a motornak.

Isley

**Anna Marie** Szomb. Júl. 06, 2024 11:34 am

Painful mess

People say it’s crazy What’s the loss to me, curse at me brutally, you'll lose to me

- Oh én azzal teljesen tisztában vagyok. hogy nem vagy annak való. És lehet pont ezért lehetnél a legkedveltebb tanár, mert más vagy. Mondjuk tegyük hozzá nem igazán kedvelte az edzéseidet, azt hittem többször is, hogy belehalok. - vigyorgok, igen, Logen edzései az egyik legrosszabb emlékeim. Emlékszem, hogy igyekeztünk elmenekülni előle, elbújni, vagy csak rosszul létet szimulálni.

- Nem kioktatás, egyszerű vélemény kinyilvánítás, de ha úgy tetszik tanács. - vigyorgok rá. Egyébként ha tudnák kezelni a többiek, Logan jó fej, és nagy szíve van. Csak Scott annyira makacs, hogy egy kicsit se akar "meghunyázkodni" azzal, hogy lássa a többiek milyenek, és minden személyiséget máshogy kell kezelni.
- Nos erre befizetek. Megnéznélek öltönybe, és csokornyakkendőbe, szerintem a szemüveg is jól állna. Tiszta Hank csak, kevésbé színesbe. - muszáj vagyok a bajszom alatt felkuncogni, ugyanis vizuális típus vagyok.
Sóhajtok, nem olyan vagyok aki feladja. Ez tény, de van mikor egyszerűen nem tudok már mit tenni...
- Nem is feladtam csak... szüneteltetem. Ha erőltetem nem visz semmire. - legalább ennyit tanultam belőle. - Emlékszek Remy-re Gambit-ra. Az utóbbi időbe... közel kerültünk egymáshoz, mármint lelkileg... - amit eléggé nehezen kezdtünk már viselni, ezt természetesen nem osztom meg vele. - Mikor megérintett... láttam dolgokat, rossz dolgokat, és megijedtem. Elment, mire észhez tértem volna, hogy meghallgassam az Ő verzióját is. Most pedig nem tudom nyakon csípni, de úgy érzem ezen felül is van valami a háttérbe, mintha mindenkitől menekülne. - összeszorítom az öklöm, így még szép a sört is elfogadom, így gyorsan kortyolok is belőle.
Majd végig hallgatom Logant, miközben elfogyasztom a sör felét, és gondolkodóba esek.
- Régóta élsz, és... ki is esett egy időszak. Nem lehet, hogy... szóval a gyereked? Mármint a mutáns képességeidet örökölte.... esetleg klón ami szóba jöhet... - sóhajtok. - De tudod egy szavadba kerül, és segítek. Remy-vel most úgy is zsákutcába kerültem, és nem sokáig fogok megmaradni a seggemen.. muszáj leszek valamit csinálni. A pihenés egy két napig még poén.

@James Logan Howlett

+tag

─ Hye Ri

**James Logan Howlett** Kedd Júl. 02, 2024 2:52 pm

^{Marie & Logan}
- Nem lehet, mégis rengetegen megpróbálják. – dünnyögte az orra alatt fejét rázva, miközben még mindig azon elmé-lkedett, mi a francot csináljon azzal az átokverte motorral. – Mégis azt gondolja mindenki, hogy változtatnom kellene. Nézd, nincs bajom a kölykökkel, tényleg, de nem vagyok dadusnak való. – magyarázta mostmár ráemelve tekintetét Marie-re, aki már mellette figyelgette min ügyködik és biztos egy véleményen vannak azt illetően, milyen állapotban van a járgánya, legalábbis a lány arcára van írva.
- Ez kezd kioktatásra hasonlítani kölyök. – meredt rá egy enyhe vigyorral az arcán, mikor Scottról kezdett el hadoválni és arról, hogy el kell engednie a füle mellett. Igazából, mióta itt van a suliban, mást sem csinál, csak vitázik vele és Ororoval, lehet nem is annyira a fülesek miatt rohangál fel alá az államban, hanem hogy őket elkerülje. – De figyu, amint megtalálom a lányt és idehoztam őt, leszek a mintatanáruk. – morgott erőlködve az egyik kulccsal, hiszen, már kérte Marietől a megfelelőt, amivel le tudja szerelni az üzemanyag tartályt, ami kapott egy enyhe léket, de addig a többi csavart szedegeti le, ahhoz elég a 17-es.
- Csak egy keveset. – válaszolt közben arra az észrevételre, hogy beszedett pár lövést, de legnagyobb sajnálatára ő többet kapott, mint a motor, viszont a járgánya nem öngyógyító, mint ő maga.
- Nem olyannak tűnsz, mint aki egy hamar feladja a dolgait kicsi lány. Mi történt? - kérdezte felé fordítva aggódó tekintetét, amikor felhozta a saját problémáit. Egy vagány csajt ismert meg Marie-ben, nem véletlen kapta a nevét is a temperamentumáról, most meg hirtelen lelkiproblémák gyötrik. – Fogadok pasi van a dologban. – püffögött egyet, ezzel le is tudta a rejtély megoldását és ismét a motorja felé fordult és esett volna neki a szűrőnek, mikor gyanús hanglejtéssel kérdezett rá a lány arra, miért keres ő egy tinédszert. lassú, cinikus arcot vágva nézett vissza fel rá, majd sóhajtott egy nagyot és megrázta a fejét. – Rrrr, nem azért, amire gondolsz. – válaszolt, majd mivel tudta, ennyivel nem elégszik meg, letette a kezében szorongatott kulcsot és a szivar és pia árnyékába menekült, miközben bővebben kifejti a történetét.
- Egy kölyköt láttak ramazurit csapni több benzinkúton, hasonló képességekkel, mint, ami nekem van. Karmok és öngyógyító képesség. – mutatott magára, miközben Marienek is átadott egy üveget, meg se lepődött rajta, hogy elfogadta azt, ha más állna itt, lehet nem ajánlotta volna fel.
- Legalábbis, mikor a benzinkutas lelőtte, pár másodperc után felpattant és elrohant. Egy sörétes puska lövését pár másodperc alatt nem tudod kiheverni, hidd el tudom. – fintorogtam a lányra, majd meghúzta a sörös üveg tartalmát és meggyújtva a szivart ütlt vissza a motorja elé elvéve Marie kezéből az olajozót. Kicsit megkínálta a szűrőt és mivel most magával húzta a megfelelő kulcsot is, így már könnyebben le tudta szerelni a tartályt.
- Lehet tud valamit rólam, lehet vele is kísérletezgetett Stryker és szegény azt se tudja, hova menjen. Nem akarom, hogy úgy elkeveredjen, mint én annak idején és olyan rossz dolgokat műveljen mint… - itt elcsuklott a hangja és ismét bele-feletkezett a munkába. A szavaira csak bólintott egyet és egy jah válasszal le tudta a mondandóját, no persze, nem azért, mert nem érdekelte az, hanem még mindig azon rágódott, hogy a lányt nehogy baj érje.

Isley

**Anna Marie** Vas. Jún. 23, 2024 10:37 am

Painful mess

People say it’s crazy What’s the loss to me, curse at me brutally, you'll lose to me

- Hogy én? Mikor tettem veled én olyat? - nevetek. - A jó öreg Rozsomákot soha nem lehetett kioktatni. Valójában azon csodálkozom, hogy még valaki próbálkozik ezzel. - csak bólintok a válaszára, és összefont karokkal közelebb lépek, így szemügyre veszem az igencsak megviselt motort.

- De hát ezeket mindenki tudja, konkrétan ezt a legelején közölted. - gondolkodóba esek, majd azért elvigyorgom a végét. - Nos Scottie fiú szeret mindenki felett basáskodni, és orrodra kötni a gyengeségeidet, és ezzel is motiválni. - megvonom a vállamat. - Szerintem hozzá lehet szokni, és elengedni a füled mellett, felesleges vele vitatkozni. - Scott-ot meg kell tanulni kezelni, nincs más módja.
- Igen, azt látom, gondolom te is benyeltél pár találatot. - már vagy százszor meghalt volna, ha nem lenne a regeneráló képessége.
A sört természetesen elfogadom, csalódtam is volna benne, ha nem húz egyet elő a tarsolyából. Majd nyújtom neki, hogy pöccintse le nekem a kupakot, majd emelem üvegem egészségünkre.
- Hát velem? Elcsesztem pár dolgot, és igyekeztem helyre hozni,de úgy tűnik az nem megy nekem.- inkább kortyolok párat.
Mikor elmondja, hogy egy tinilányt keres, félre nyelek. Párszor megütögetem a mellkasom, és inkább leteszem a sörös üveget.
- Elmondanád, hogy miért keresel egy tinilányt? - felhúzom fél szemöldököm, és őszinte kíváncsisággal pislogok rá.
Remélem másnak nem csak ennyit mondott, igencsak félre érthető. Még akkor is ha ismeri az ember.
Inkább oda megyek az olajozóhoz, és oda adom neki, hátha így megenyhül és többet elmond.
- Egyébként meg jó zsúfolt lett az iskola mióta itt jártam, azért csak pár hónapot voltam el, és rengeteg új arc van itt. Igencsak serénykedtek a toborzást illetően. - sóhajtok, néha jól jönne egy kis csend, ilyenkor igyekszem félre vonulni. De most sokkalta hangosabb lett az intézet, mint volt.

@James Logan Howlett

+tag

─ Hye Ri

**James Logan Howlett** Vas. Jún. 16, 2024 3:03 pm

^{Marie & Logan}
Sokszor megkapta már ezt az oktatást, Ororo-tól, Charlietól, Bestiától, bár utóbbi kicsit finomabban közölte vele a dolgokat, de minden ilyen beszélgetésnek ugyanaz lett a vége, hagyják békén a fenébe. Most is morogva kezdte újra a motorjának szerelését, miután magához vette a kulcsát, közönnyel az arcán fogadta az újabb érkezőt. Érezte, hogy ott van, nem sok emberrel ápol olyan kapcsolatot a suliban, mind Vadóccal vagy Kittyvel, az ő illatukat mérföldekről megérezné, hiába kopott már a képessége, tudta, hogy a közelben járhat.
- Ugye nem azért jöttél te is, hogy kioktass? – bökte háta mögé a férfi oda sem fordítva tekintetét a lányra, mikor az köszönt és közelebb lopakodott a feldúlt férfi felé. – Mi? Dehogy rosszkor, csak a szokásos – erőltetett egy mosolyt az arcára, ami hamarabb változott fintorrá, minthogy bárki elhiggye, hogy jó kedvre derült. – Colossal? – kérdezett vissza Logan szórakozottan Marie kérdésére, majd az autója irányába mutatott, amin jó pár golyó ütötte sérülés és üldözés okozta külsérelmi nyomok voltak fellelhetők.
- Aztán a régi nóta. Felelőtlen vagyok, nem vagyok tanárnak való, foglalkozhatnék többet a diákokkal – sorolta unott arckifejezéssel az indokokat, amiért lekorholta őt Scott, majd mikor végre elengedte az anya a csavart a rámért erő hatására, fújt egy nagyot. – Mintha nem ismernének – rántotta meg végül a vállát még mindig nem emelve tekintetét a lány irányába.
Egy hümmögés volt a válasza arra a felvetésére, hogy felrobban, ha tovább idegeli őt, igazából most sem ő kezdte a vitát, de reméli ott lesz az első sorban, amikor ez megtörténik, bár most csak a harag gondoltatja ezt vele.
- Voltam már jobban is kölyök. Veled mi a helyzet? – ejtette le a csavarkulcsot végül a földre, ami nagy koppanással jelezte a jelenlévők számára, hogy nem azzal van a gond, amiért az eszközt elővették, így valószínáleg most hosszú ideig a földön lesz a helye. Felnézett és megengedett egy enyhe félmosolyt Vadóc irányába, nagy sóhajok kíséretében felállt és megtörölte a kezeit a mellette lévő asztalon hagyott kendőbe. Annyit ért igazából csak, hogy csak szétkente az olajat a kezein, de nem is tervezte megölelni a lány vagy hozzáérni, nem is volt olyan hangulatban, igazából csak annyira volt ez elegendő, hogy elővegye a szivarját és a szájába csúsztassa.
Belevert a gurulós szerszám tartó fiókjának aljába, amire az üvegkoccanások kíséretében kinyílt és feltárta valóját, pár üveg sört. – Az aranytartalékom – rántotta meg mosolyogva a vállát és fel is ciccentett egy sört, egy másikat meg Vadóc irányába nyújtott. – Semmit, egy lányt keresek, alig 170 cm, szerintem olyan idős lehet, mint te, de biztos, hogy tinédzser – válaszolta egykedvűen, majd függetlenül attól, hogy Marie elfogadja-e a sört vagy nem, felé mutatta azt tiszteletképpen és meghúzta a tartalmát. Nagy sóhajtás után, ami a sör ízlelésének öröme okozott, meg is gyújtotta a szivarják, nyelvével oldalra húzta, majd ismét leült a székébe, a motorja elé. – Fenébe, odaadnád az olajozót? Ott van mögötted a polcon – kérte meg Vadócot oda sem pillantva.

Isley

**Anna Marie** Szer. Jún. 12, 2024 9:32 am

Painful mess

People say it’s crazy What’s the loss to me, curse at me brutally, you'll lose to me

Sikerült, úgy ahogy kialudnom magam. Professzorral is sikerült a minap beszélnem, elmondtam az élménybeszámolómat, leadtam az infókat, és a nyakörvet. Ő is pihenésre intett, és egy pár napot, hogy ne foglalkozzak ezzel. Így igyekeztem bepótolni a lemaradásomat, összefutottam Volstagg-al, bishop lánnyal még nem sikerült, de annyian vagyunk már itt, hogy ezen nincs mit csodálkozni. Igyekszem tényleg...
Majd tegnap a fülembe jutott, hogy Logan is visszatért, úgy egyébként.

Valamiért úgy érzem, hogy most az ő nyerségére, és a őszinteségére van szükségem. Sosem rejtette magába az őszinte véleményét, és ezért mindig is kedveltem. Bár ehhez kell egy megfelelő hangulat, mikor nem akarod hallani a nyers igazságot, és nincs kedved nyers modorra, akkor kerülni kell őt.
Mire a garázshoz érek, ahol infók szerint Logan szerelget, már Scott megelőzött. Csak megállok az ajtóban karba tett kézzel, és nézem a műsört. Tulajdonképpen hiányolok némi kukoricát is hozzá.
Nem szólok bele ebbe a tesztoszteron vitába, inkább csak félre billentett fejjel, kíváncsian hallgatom őket. Tulajdonképpen mind kettőnek igaza van, de ez a két izomagy nem fér el egy légtérbe, mindig is így volt. De van egy érzésem, ha arról lenne szó, tűzbe is mennének egymásért, de remélem erre sose kerül sor. Mire Scott elmegy morogva, azt se tudom észre vett e, mivel mellettem ment el, de egy szóra se méltatott. Bár lehet jelen hangulatában ezért szerencsésnek vagyok mondható.
- Hello Logan. - csámpázok közelebb. - Ahogy látom rosszkor. - legszívesebben adnék neki egy gyors ölelést, de tudom nem szívleli az ilyesmit, és lehet még a karmok is idegességében előjönnének.
- Mit tettél már megint szegény Scotty fiúval? - csóválom a fejem, de azért vigyorgok. - Egyszer fel fog robbanni, ha így folytatod. Ejyne. - nevetek, igyekszem az amúgy is morgos embert magához képest megnyugtatni.
- Rég láttalak, hogy vagy? - kérdezem ezúttal komolyabban. - Találtál valamit?

@James Logan Howlett

+tag

─ Hye Ri

**James Logan Howlett** Szomb. Jún. 08, 2024 12:10 pm

<

^{Marie & Logan}
Nem szólt a felé intézett kioktatásra, ugyanazzal a nyugalommal és precizítással bügykölte motorját, mint mikor nagyjából egy órával ezelőtt belekezdett. Volt szó megbízhatatlanságról, tanári kötelezettségekről, arról, hogy a fiatalok mennyire felnéznek rá és neki ehhez mérten kellene viselkedni. Már nem magányos farkas, hogy folyamatosan szó nélkül eltűnjön és jajj szegény fejének, ha mégegyszer elköti Scott bármelyik járgányát.
- Figyelsz te rám Logan?! – jött a számonkérő kérdés, mely némi szemöldökfelhúzással párosult, bár abban a nyavajás szemüvegben ember legyen a talpán, aki bármilyen érzelmet kiolvas Küklopsz szemeiből.
- Nem – válaszolt hüvös nyugalommal, majd fintorogva hátra fordult. – Ideadnád a 19-es kulcsot? – kérdezte komoly arcát az X-Man csapat vezérére emelve, kezével lustán nyúlva felé.
- Komolyan beszélek Logan, rég óta egy idegent kergetsz, akiről azt sem tudod létezik-e, az iskola viszont képzeld, létezik és szüksége van rád! – emelte fel a hangját, leginkább a flegma viselkedésre, mire az ujdonsült motor szerelő csak sóhajtott egy mélyet. – Kitty jól ellátja a feladataimat, nincs rám szükség Colos – válaszolt még mindig nyugodt hangnemben, keze fejét billegetve tartva még mindig felé, várva a kért eszközt. – Nincs? Akkor miért nem mész el megint? Szökj meg, ahogy mindig szoktál, melyik járgányomat vinnéd el megint? Mert, ja igen, a tiédet folyamatosan tönkreteszed – folytatta.
- Egyre csábítóbb az ajánlat – ismét egy rövid flegma válasz, majd miután elfogadta, hogy Scott nem fog neki semmilyen eszközt a kezébe adni, visszafordult a motorjához és maga elé meredt. – Még valami? – kérdezte.
- Jó lenne, ha felnőnél Logan és… - itt szakadt el a húr.
- Nézd Pápaszem, én már akkor nácikkal harcoltam, mikor te még csak apád heréjében nyaraltál, a mutánsokért küzdöttem, amikor te még csak a képességedet fejlesztgetted és már akkor Charlie álmainak éltem, mikor a csapat vezetője lettél, viszont én nem tudom, ki vagyok, veletek ellentétben! – úgy pattant fel ülőhelyéről, mintha valódi ellenségnek feszült volna neki és olyan közel állt meg a jóval magasabb férfi előtt, hogy szinte szívhez szóló vallomást is mondhatott volna neki egy csók kíséretében. – A világ nem lesz hirtelen szivárvány és pónifing, csak mert itt vagyok, viszont végre van esély arra, hogy a múltamról meg tudjak néhány dolgot és ha ezt nem érted meg, tehetsz egy szivességet! – bökte meg ujjával a férfi mellkasát, mire az állta a marcona tekintetet és a hirtelen indulatot.
- Rendben – kezével az udvar felé mutatott. – Tedd akkor azt, amiben a legjobb vagy. Húzz el innen. – tette hozzá fintorogva, mire Logan a hozzá megszokott hosszú morgással felelt. Legszívesebben megmutatta volna neki, mit jelent egy kiadós verés, de sok ilyen vitát letudott már ahhoz, hogy tudja, nem éri meg. – Azon vagyok Colos – válaszolt végül egy nagy sóhaj kíséretében, majd visszaült a motorja elé. Küklopsz pedig úgy masírozott ki a garázsból, mintha megnyerte volna ezt a felesleges vitát, pedig mindketten negatív érzésekkel tértek vissza a teendőikhez.
- Faszom – dörmögte mérgesen beleverve a mellette lévő eszköztárolóba, ugyanis, hiába állt fel kiosztani Scottot, nem hozta magával a 19 kulcsot, így kelhet fel megint.

Isley