Re: Pick your poison

**Kevin Ford** Szomb. Szept. 07, 2024 12:14 pm

Cuba LibreElixír please

Oh jesszusom, még a végén tényleg mindenki beszopja majd, hogy egy százas skálán száztízre ver a hipochonderségem.
Megsemmisülten meredek magam elé, valahogy nincs most kedvem ennyire becsapni a többieket. Lógatom az orrom, amikor Elixír biztat, problémákról, egy jó pszichológus kellene nekem. Csak Soorayára kapom fel fejem, ami kipofoz ebből az agóniából és átmenetileg elkergeti a lelkiismeret furdalás sötét fellegeit. Hogy jutott odáig, hogy ő tetszik nekem?
Felhúzott szemöldökkel nézek rá, széttárom karom, szerintem tök egyértelmű ki NEM lenne az enyészeté mellettem.
-De, őt elpusztítanám. Van valaki, akit nem tudok és a legszebb nő a világon. Nyilván kevés vagyok hozzá, nyilván alig beszélünk, nyilván tökre nem ismer.
Harapom be alsó ajkam, elkenem rajta, a folytatást-ahogy senki más sem.
-Cessily.
Mondom ki minden mindegy alapon, aztán úgy nézek rá, mintha Josh megőrült volna. Lehet mégsem tetszik neki Soora?
-Nem hívok el senkit, aki bomolhat értem, úgy értem miattam egy randin. Különben sem jönne el, el se akarnám hívni, már azóta bele vagyok zúgva Cess-be, amióta megláttam, vili?
Kicsit felemelem a hangom. Ez nem jellemző rám. Zihálok, totál vörösen, előkapok egy asztma elleni sprayt, aminek semmi értelme és fújogatni kezdem a számba, lassan én is elhiszem, szükségem van rá, rázogatom, cumizom belőle az oxigént. Jézusom, kihúzta belőlem, kihúzta! Kiabálva, meg minden, kicsit sem “witcheres” módon. A Hupikék törpikés fagyitól csak még olvadtabb aggyal nézek rá.
-Nem, ezt nem árulhatjuk el senkinek.
Értek egyet abban, hogy a világ egyik legcikibb dolga. Zsebrevágott és természetesen még mindig kesztyűs kézzel követem, a lógó orr adott, a betonjárdát nézem közben.
-Igazából mindig akarok, csak úgy érzem ti nem akarjátok, azért találok ki hülyeségeket.
Vonok vállat, továbbra is lógatva és követve, át a kocsma küszöbén.
-Igazából semennyire
Teszem még hozzá, mert nem hiszem, hogy egészséges volna egy mondatba kerülnöm a partyval, annak ellenére hogy az előbb nem ezt mondtam. Lefogadom, összezavarom Josht.
Amikor meggyőződöm róla, nem válik itt aranyemberré, ráveszem magam egy italra is, talán egy pohár nem fog annyira megártani, iszunk mondjuk az ő egészségére.
-Jah, le se tudnád magadról vakarni a twilight picsákat. Úgy értem…
Jövök rá menet közben, hogy a picsa csúnya és idegen szó az én mindig makulátlan számból.
-Lányok…Te olyan népszerű vagy a lányoknál, hogy csinálod? Van valamilyen csajozós szöveged?
Próbálok témát váltani, felkönyökölök a pultra és igyekszem visszasápadni. Zavarom csak fokozódik, ahogy félénken körbekémlelek ki lehet Elixír új kiszemeltje.
-Tényleg? Testőr? De én…
Sajnos ezt sem tudom befejezni, belénk kötnek, pedig én még a barcovbát is kitalálom. Aztán…nem is tudom, talán az indít be, hogy az egyik tag fogja és megsimogatja Josh arcát.
-Azta…te tényleg vonzod az embereket, még a férfiakat is!
Josh igazából hamar leszereli.
-Fú, ez a cock block buziknak!
Tényleg azok lehetnek, az egyik legalábbis megpróbál nekem lekeverni egy sallert, de csak hátra tántorodom és a csávóka keze fájdul meg.
-Szerintem kiütéses. Aha, azok himlő foltok, a helyedben orvoshoz fordulnék…
Megragadom az italom, lehúzom, aztán az üres poharat széttöröm a Josht fogdosó buzi fején.
Lehet, hogy nem kellene agresszívnak lennem?

**Josh Foley** Kedd Szept. 03, 2024 10:57 pm

Ijesztő vagy sem, de elkezdek aggódni érte, szegény annyira hipochonder, hogy nem lenne sem orvos, sem pedig más, aki ki tudná ebből gyógyítani őt, saját magát leszámítva. Minden fejben dől el, de nem érhetek úgy hozzá, hogy nem kockáztatnám a saját vesztemet is. Ő rohaszt én energiát, életet adok, de ha összetűzésbe kerülnénk… Talán minden robbanna körülöttünk, én is, ő is de szerencsére egyikünk sem olyan hülye, hogy ezt megpróbálja kideríteni. Ezért távol áll tőlem most a jó öreg vállveregetés és válltapogatás.
- El kell felejtened a problémáidat. Segítenék, de neked kell megtenned az első lépést. – most olyan okosnak képzelem magam, hogy az már fájhatna. De kitartó maradok és amikor azt mondja, hogy neki Sooraya tetszik kíváncsian vonom fel a szemöldököm.
- Igen, Sooraya talán nem lenne az enyészeté melletted. – elgondolkodó fejet vágok, mert eddig még nem is gondoltam arra, hogy akár beajánlhatnám őt a lánynál. Bár valószínűleg előbb fojtana homokba, hogy végig mondanám a mesteri tervemet. – Te egy zseni vagy Bomlás! Holnap elhívhatod őt randira, ha mered! – összecsaptam a tenyeremet, én jól szórakoztam ezen, az más, hogy Sooraya mit mondana neki. Nem tudhatom, a vallásosság fura dolog.
- Nem, én a citromosat és az áfonyásat szeretem, meg talán a Hupikék Törpikék fagyit, de bárkinek elárulód az utóbbit, letagadom. – nézek rá komoran egy kicsit, hátha némi hatással lesz a megváltozott ábrázat és meggondolja mit kotyog el rólam akárkinek.
Aztán megérkezünk a gyógyulásának helyére és meg is kapom a magamét.
- Jönnél, azt mondod? Nem fogsz megfázásra, lázra és egyéb kiütésre hivatkozni, miért nem érsz éppen rá? – kíváncsiskodom, gyanakodva megbámulva őt a reakciója miatt, mint ahogyan az a gyanakvó törpetacskós mémen lévő kutya is teszi, most én voltam az a tacskó.
- Hát akkor derítsük ki, mennyire vagy partyarc! – majdnem hozzátettem hangosan, hogy Bomlás, de nem tettem, közönség előtt nem illik, éppen elég volt, hogy ő bepózolt itt nekem és másoknak is kéretlenül. Mindegy is. Látszik, hogy ránk fér valami innivaló.
Szerencsére nem kérdőjelezik meg, hogy hány évesek vagyunk, talán a bébiborostám elég beszédes. Igaz olyan menő szakállam, mint amilyen Rozsomáknak vagy Püspöknek van sose lesz, de ez más kérdés, követendő példaképeknek pont megfelelnek. Az más kérdés, hogy az aranyozott szakáll rémesen állna.
A pultnál persze más a helyzet. Magamon is érzem mások tekintetét meg nem is, de egye fene, szórakozni jöttünk, csak fel kell engednem.
- Jól vagyok, nem kell belekevernünk ebbe a vámpírságot. A végén itt oldalognának a harapásfüggők. – már ha volnának ilyenek, nem voltam otthon a vámpírokban és amit a tévében láttam róluk, az sem mindig fedte a valóságot.
- Ki, persze, eleve úgy jöttem ide, hogy randit beszéltem le. Te a testőröm vagy Bomlás. – százwattos vigyor egy hazugság kíséretében. Nem volt itt semmilyen randi, de úgy néz ki lettek rá jelentkezők és nem abból a fajtából, amit szeretek is.
Mély sóhajtás, megadó vállvonogatással. Hát lebuktam, a fenyegetésre először csak flegmán felpillantok, végigmérem őket. Sajnos a bőröm nincs aranyból vagy vasból, hogy valami igazán keménybe tenyereljenek, de amikor az egyik durván végig simít az arcomon és felteszi a bamba kérdését.
- Igazi hát, vigyázz mert lehet, hogy fertőző! – kezdek hangos kacagásba, de ezen sajnos egyedül nevetek, mert ők nem értik a vicceket és Bomlás ötletét sem díjazzák.
Egy pillanatra kénytelen vagyok elfordulni, mert a pultos köhint egyet, hogy készen vannak az italok. Hát persze. Kell egy ital. Mielőtt megismerik Bomlás igazi erejét. Gyorsan fel is hajtanám, ha nem állnának közénk.
- Nincs szükségem több barátra, már így is túl sok van, de pár barátnőjelölt jól jönne. Ti pedig nem vagytok csajok. Sajnálom. – vonok egyszerűen vállat és talán az az utolsó csepp az ő poharukban, mert vérszemet kapnak és jó erősen rászorít az egyikük a vállamra. Azt hiszi fájdalmat okozhat… Okoz is, csalódást. Rengeteget. Merő egyszerűséggel ráznám le a vállamról a kezét, ha nem eleve izompacsirtával lenne dolgunk.

Bad Guy @Kevin Ford Harlem's Paradise❖

Pick your poison

**Kevin Ford** Vas. Júl. 21, 2024 6:34 pm

Cuba LibreElixír please

Elhiszem Joshnak, hogy senki nem érhet a seggemhez! Ez nagyon fontos, különben fizethetne nekem pszichológiai ellátást is.
Szorongva forgatok szemet, aztán kissé tagoltan magyarázom el.
-A problémáimra em-lék-szem. Ott vannak az allergiák, lehetséges kiütések, az ekcémám, a légzési nehézségek
Sorolok csak párat. Lehet, hogy máris lebuktam? Nagyon gyanakodva kérdezi és túlságosan diplomatikus választ ad.
-Naaa. Soraya?
Direkt kikerülöm Cesst és próbálok kevésbé elvörösödni, amikor konkrétan rákérdez.
-Ettél már babánfagyit? Egyébként ritka. Nem tudom miért.
A hármasnál bambán meredek rá, pont azt? Kihoznak neki három egzotikus, nagymellű… Nyelek, aztán vállat vonok, ő az idősebb, a tekintélyt parancsolóbb, az én gondolataim Cess körül köröznek, mint megvadult kondorkeselyűk. Biccentek, hogy legyen a hármas felmutatása.
A hülyeségemnek köszönhetően ott kötünk ki, majd jönni fog a vizsgálataimra, amitől valójában zavarba jövök, de jobban átrágva a problémakört, hasznos lenne. Mondjuk hamar kiderülne, hogy saját magam is mérgezem, ezért annyi ráció van a hipochondriámban, hogy időnként tényleg szarul leszek. Na olyankor viszont nem megyek emberek közelébe. Rajta függeszkedem tekintetemmel, végül kitörő örömujjongás helyett csak szemöldökráncolást kap. Komorabb, mint amilyen alapesetben keretezni szokta az arcom.
-Meglátjuk. De kösz, ezt szépen kitervelted.
Lapogatom meg vállát kesztyűs kezemmel. Úristen, ennyire gáz lennék? Nem mernek elhívni bulizni? Ezért szoktak ketten menni? Elképedve meredek rá, mintha most látnám először, nyíló száj, kerek, döbbent tekintet.
-Nem, ez teljesen rendben van. Sosem csinálok hisztit és az egyik legnagyobb party arc vagyok, hívhatsz máskor, mindig, akárhová!
Bemutatok egy karnyújtogatós hőspózt, páran megnéznek befelé menet a bárba, de higgyék csak, jó arc vagyok (vagy valami részeg)
A biztonságinál várok egy kis fennakadást, de ha gyereknek is néz, Josht felnőtt kíséretnek veszi, nem kekeckedik. Ha meg elkéri a micsodám, úgyis ott áll kerek perec hogy 22 vagyok, bekaphatja.
Épp csak elteszem az ID-t, amikor mások válla felett átlesve latolgatom mennyire lenne vállalható egy részeg Witcher. Semennyire. Ugyanakkor az előbb jelentettem ki, hogy az egyik legnagyobb party face vagyok.
-Csak egyet, de jöhet.
Középút, béke, buddha póz. Majdnem elkezdek imádkozni!
-Hé, jól vagy? Kicsit aranyat verejtékezel…
Jegyzem meg, mert többen furán néznek ránk, hogy csillog.
-Ha akarod eladlak vámpírnak a csajoknál.
Közben ígérgetem, hogy a Bomlást sem fogom túlzásba vinni. Éppen kikapom az italom, amikor félvigyorral megkérdem
-Na és kinéztél már valakit?
Eztán jön a baromarc jelenet, a tagbaszakadt baromarcokkal és Elixír sajátos barátkozási módjával.
-Na jézusom
Sóhajtom az erőlegényekre.
-Nem tévedtél Aranygyerek, de ne baromarcúzzál nekünk itt, vagy bevágunk a pult mögé rúdnak.
-Mi az istennel kente ez be magát? Igazi?
Hogyne esne neki az arcának, konkrétan végigsimít rajta, jó erősen, mintha le akarná dörzsölni. Nem hiszem, hogy ezt Elixír majd annyiban hagyja.
-Srácok, mi lenne ha? Mondjuk barkochbáznánk? Ki találja ki mire gondoltam?

**Josh Foley** Szomb. Jún. 29, 2024 11:30 am

Nincs más dolga mit jól éreznie magát, a képességéhez képest természetesen, mert azellen nem tudok tenni, a hangulatán azonban talán tudok segíteni. Ezért se hagyom, hogy az X épületen belül poshadjon szegény! Háh! Van lehetőség máshol is!
- Az nem lesz. Csak a te kedvedért kértem, hogy azt hagyják ki. – igyekszem nem elröhögni magam, teljesen komolyan válaszolok neki. Pedig, ha tudná, hogy most éppen hová megyünk! Talán más szemmel tekintene rám és az egész „vizsgálatra” amire viszem őt, mindegy is.
- Ez igaz. Lefogadom a felére sem emlékszel már. – mondjuk én sem, mert mindig elengedtem a fülem mellett amikor gyógyszert kér olyan betegségre, ami embernek nem lehet, de nem fogok magyarázkodni előtte, hogy nagyon jó az mennyire tájékozott, ezt fel fogja tudni használni a képességénél esetleg, de önmagát nem kell féltenie tőle. Talán, ha bomlik, akkor betegséget is kibocsáthatna… nem? Bár az igaz, hogy ő nem a négy lovas egyike és addig van szerencsénk.
- Mindegyikük egyedi és más miatt volna szerethető. Hogy én kit villanyoznék fel, nos az… Csak nem tetszik valaki neked Kevin? Nekem elmondhatod, ugye tudod? Nem foglak kiröhögni. – nagyon, tehettem volna hozzá, de éppen ezért megyünk el egy kis frisslevegőre, hogy világot lásson és mást is lebomlasszon a lábáról.
- Ha túlzásba esnél, jelzek jó? Mondjuk a hármas szám felmutatásával. Te érteni fogod, de ők nem. – csak ne értse azt a pultos majd, hogy még három kört kérek ki előre.
Leültünk a metrón és úgy néztem rá a kérdésekor, mintha meglepett volna a kérdése. Persze, hogy ettől fél, az ő helyében talán én is ettől tartanék.
- Ez érdekes. Mármint, ha akarod bent lehetek a legközelebbi vizsgálatodnál és nem hagyom elájulni a dokit, mit szólsz? Kitalálok valami mondvacsinált okot, hogy miért vagyok a rokonod. – szemmel láthatóan nincs hasonlóság közöttünk, még a hajunk színe se egyforma, a testfelépítésünk se, nagyon távoli rokonságot kellene bekamuznom, amiért nyilván nem engednének be, amúgy se hiszem, hogy beengednének, ha olyan eset volna.
- De ha a folyosón kell várni, egy sikolyt könnyen jelzésnek veszek majd és tudni fogom, hogy akcióba kell lépnem. – tudom ez nem volt nyugtató a számára, de biztosítani akartam őt, hogy egy olyan helyzetben bármi is legyen bedobom magam és életet lehelek abba, akire ő halált lehelt. Kész. Megvan beszélve. Az más kérdés, hogy az élet lehelés sikeres lesz-e vagy sem.
A buszra fel és leszállás mondhatni zökkenőmentes volt, de amikor sétálni kellett egy kicsit… na akkor válhatott a dolog gyanússá Kevin számára is.
- Magánklinika a javából, de érted megéri, az a fő, hogy jól érezd magad utána. – százwattos vigyor az egyik zsé kategóriás plakátról eltanulva, ami talán a Parodontaxt reklámozza. Na az is olyasmi, ami helyett inkább vennék Colgateot.
Kíváncsian fürkészem az arcát, amikor ráébred, hogy nem kórházba megyünk, valójában az érdekel mennyire akad ki, ahhoz képest, hogy most itt rögtön mindent lebomlaszthatna mérgében helyette egy kérdőre vonást kapok, jogosan.
- Nem vagy antiface ne aggódj. Pont ezért nem mondtam, hogy hová jövünk, mert még inkább rástresszeltél volna. De látod? Túlélted?! – vállon is veregetném, hogy milyen ügyes volt, de most kihagyom.
Ha előre megy, hagyom neki, persze. Ez is azt mutatja mennyire lelkes, én pedig nem fogok az útjába állni, ha már eddig eljött velem.
- Igaz, rumos kóla, csak gyógyszer lesz, nem méreg. – nyugtatom meg.
Ha pedig betérünk ide, először persze a biztonságin kell átjutni, aki beenged minket és nem néz gyereknek, de ha kekeckedne azt is elfelejti, hogy látott minket bemenni! Mindenesetre rólam elhitte, hogy nem most születtem és keltem ki az aranytojásból.
- Emlékszel mit mondtam igaz? Ne vidd túlzásba a bomláskodást. – nem kell körbenéznem, hogy tudjam a jelenlévők elgondolkodjanak azon vajon tényleg aranyból vagyok vagy ilyen jó volt a testfestés, de homlokot törlök, hogy lássák ez nem festék, ami lejön rólam és halványodna a színe. A mutáns azt gondolná, hogy itt ahová többnyire feketék járnak elfogadják és nem ijednek meg tőle. Na ennyit erről.
- Én se fogok túlzásba esni. Bár nem ígérem, hogy nem fogok ismerkedni. Azok a baromarcok szerintem azt hihetik tömör aranyból vagyok. – ezt igyekeztem persze halkan mondani, de itt mindennek füle van bakker. Ha Kevin ki is kérte az italát, akkor néhány alak meg is jelent a pultnál mellettünk.
- Kit neveztél baromarcnak aranybogaram? – csodálatos, pff hátra pillantok és a hátunk mögötti alakokra nézek.
- Nem magukat, az biztos. Én barátkozni jöttem. Elixír vagyok! – szándékosan nem a polgári nevemet mondom nekik, még csak az kéne, hogy elkezdjenek keresni. – Azt hallottam ez a legjobb hely Manhattanben, ha el akarok vegyülni és nyugodtan meginni egy italt. Tévedtek volna azok, akiktől a fülest kaptam?
Bad Guy @Kevin Ford Harlem's Paradise❖

Pick your poison

**Kevin Ford** Pént. Jún. 14, 2024 4:35 pm

Cuba LibreElixír please

Josh az egyik kedvenc emberem a földön, nem csak azért, mert orvosokat ismer, az egész vidám magatartása rám ragassza ezt a könnyed, hülye hangulatot, amitől nem leszek mérgező.
Főleg, hogy beígért egy teljes test vizsgálatot, szóval úgy csinálok, mintha szülinapom lenne, még egy cigit is betolok a számba. Nem gyújtok már, mert alapvetően ki nem állhatom, csak rágom.
-De azért végbéltükrözés nem lesz, ugye?
Felsandítok rá és kiköpöm a cigit, szarrá, úgy értem kakivá, legyen inkább ürülék ázott már.
-Sok mindent beszéltünk.
Fürkészem gyanakodva, próbálok olyan laza testtartással sétálni, mint ő. Hát igen, Elixír baromi jó pasi, a mély hangjával, borostával, hogy idősebb nálunk, nem csodálkoznék, ha Cess odalenne érte.
-Szerinted ki a legjobb csaj a csapatban?
Teszem fel a kérdést ártatlanul, nem túl feltűnően fürkészve. Többet kéne gyúrnom, sokkal többet. És kicsit kevésbé nyomni fullba ezt a hipochoder kreténséget. Mondjuk TÉNYLEG nem csináltatni végbéltükrözést.
-Aha. Mit jelent, hogy ne túlságosan?
Ugrom fel mellé a metróra.
-Kevesebb szőke nős vicc belégzéskor? Amúgy vágod, hogy mindig attól parázok, rálehellek az orvosra és elájul?
Gondolom tudja, hogy szó szerint értem. Amíg odaérünk, mindenről ki akarom faggatni, például, hogy tényleg vesznek-e vért, mérnek-e vérnyomást, súlyt.
-Az igen, jól eldugták ezt a kórházat. Valami magánklinika?
Kérdezem a busz után, ez se jó hely, ha az ember hasmenéssel keres orvost. Sétálunk kicsit, de tök más helyen lyukadunk ki, mint amire számítok.
Egy pillanatig meredek a szórakozóhelyre, ahová azt hiszem főleg feketék járnak. Nem mintha rasszista lennék, csak nem biztos, hogy a szőke és a sápadt srácoknak fognak örülni.
-Ahhha, gyanús is volt melyik orvos rendel ilyen későn. Mondhattad volna. Ekkora antifacenek tűnök? Valakinek, akivel ne lehet eljönni bulizni? Többször is elhívhatnátok Julival.
Besétálok, sőt, ha engedi, előre megyek, hogy kikérjem azt a…
-A Cuba Libre egy ital, igaz?
Kérdezem megcélozva a bárpultot. Tényleg elég rossz arcok merednek ránk sok, szép női idom közül, azokat próbálom nem bámulni, inkább az italunkra koncentrálni.

**Josh Foley** Kedd Jún. 04, 2024 12:50 am

Leírhatatlanul megsajnáltam Kevint, most pont ilyen időszakom volt, amikor úgy döntöttem, hogy kiszúrok valakit a tömegből és azt fogom felpörgetni energiával. Kevint több okból kifolyólag nem volt ildomos, de hé, ki mondta, hogy nem vagyok kreatív? Nem fogom, nem tudom és talán jobb, ha nem is akarom őt kigyógyítani a képességéből, ahogy senki mást sem tudok, csak egyszerűen meggyógyítani. Feltett szándékom volt, ha mást nem is, hát jobb kedvre deríteni őt. Ki is akartam mozdulni a X-ek biztonságos berkeiből, mert itt még a falnak is szeme volt. Hívtam volna Bomlás mellé Pokolfajzatot is, de attól tartottam, hogy ez a kettő kiégeti egymást vagy én mindkettőt és fáradtabban térnek vissza, mint előtte, annyira traumatizálodtak.
- Emlékszel mit beszéltünk? – kíváncsiskodom Kevin mellett sétálva. Szerencsétlennek azt mertem mondani, hogy igazi orvoshoz viszem őt, kívül belül megvizsgálják. Azt nem tettem hozzá, hogy csak képletesen értettem a dolgot.
- Csak légy önmagad, de ne túlságosan. – felszálltunk a metróra. Hosszas utazás következett. A metróról buszra szálltunk, és ha minden jól ment, akkor a végén egy kis sétálós rész után meg is érkeztünk az úticélunkhoz. A Harlem's Paradise néhány sarokra volt az egyetemről, nem mondom, hogy ide szoktam járni, mert ennyire kétségbeesett nem vagyok, hogy ne találjak magamnak egy lányt vagy többet, de most nem rólam volt szó. Kevinnek kellett a frisslevegő és az ismeretlen környék. Így első pillantásra a Harlem’s Paradise bármi lehetett, a rövidítésből pedig talán Harry Potter bolt is, de nem, most nem erről volt szó. Mindkettőnk megkönnyebbülésére.
Bár valószínűleg hallhatott erről a helyről pletykákat, mindenesetre megragadom a karját, ha menekülne, akkor esélye se legyen rá. Ha magától jön az még jobb.
- Megiszunk valamit, kiderítjük, hogy itt milyen a Cuba Libre mit szólsz? – most valami nagyon randomot mondtam neki, talán egy kicsit utalva arra is, hogy kólaszínű arcokat fogunk itt látni, éppen ezért nem fognak engem kipécézni a külsőm miatt. Ők se fehérek, én csak az voltam, de lényegtelen. Nincs kiírva, hogy milyen bőrszínűnek kell lennünk ahhoz, hogy ide beléphessünk. Szerencsére. Ez a szép Harlemben.

Bad Guy @Kevin Ford Harlem's Paradise❖

Pick your poison