Dalszövegek

**Niel Topsfield** Hétf. Feb. 05, 2024 4:26 pm

Félsz

_{Te is...}

Az idő szűkre szabott leple fojt halottá
Megvénülnék, de késő makulátlan felületre lépni
Ha a lelkiismeret furdallás völgyében járok
És félek a gonosztól,
Aki egy másarcú másom.
Félsz te is, elriaszt másvilágok pusztulása,
egy odaveszett én, egy kegyetlen varázslat.

Taposnak rajtad, újabb elvárás, csettintésre létezz
és tűnj el, ha szűkre szabják a gúnyád.
Néha fáj egy oxigént lélegezni mindenkivel,
Activity szabályokat rúgni fel, ha csak körülírhatsz
ronda szavakat silányítani szarrá,
mert a végtermék nem egy jól irányzott bazdmeg
olyan ember szájából, aki entellektüelnek hiszi magát,
kocka akart lenni, de csak négyzet lett és köbre emelték.

Félsz te is, elriaszt másvilágok pusztulása,
egy odaveszett én, egy kegyetlen varázslat.

Állítsátok meg az idő homokóráját, megtorpant másodperc akarok lenni,
digitális számlap, megrekedt 00:00
Játszani, két szívet törni össze csak hogy a sajátom jól lélegezzen.
Nem akarok hallani róla kit bántok meg!
Állítsátok meg az elvárásokat, szürke szeretnék lenni, Gandalf.
Valaki jó, érdemes, ügyes, akihez fordulhatsz,
Ne szaladj el tőlem, várj meg, fel akarok ülni
a gondtalanság vonatára.

Félsz te is, elriaszt másvilágok pusztulása,
egy odaveszett én, egy kegyetlen varázslat.

Zseniális @Winifred Wilson user fordításában

You are

_{afraid too}

Time’s tightly fitted shroud chokes me to death
Growing older but it’s too late to step on a spotless surface
When I wander in the forest, built from pricks of conscience
And I fear the evil
My other self, wearing another face
You are afraid too, scared by the destruction of other worlds
A lost self of mine, a cruel spell.

They stomp on you, new expectations, exist at a snap
then disappear, when they fit the coat too tight.
Sometimes it hurts to breathe the same oxygen as everyone,
Kick Activiy rules to the curb, if you can only describe
Mess up ugly words so they turn to shit,
‘Cause the end product is not a well-directed fuck you
From the mouth of someone parading as an intellectual,
Wanted to be a nerd, didn’t have the nerve, yet they struck it.

You are afraid too, scared by the destruction of other worlds,
A lost self of mine, a cruel spell.

Stop time’s hourglass, I want to be a halted second
Digital number display, stuck at 00:00
To play, to break two hearts just so my own can breathe well.
I don’t want to hear about whom I hurt!
Stop the expectations, I’d like to be gray, Gandalf.
Someone good, deserving, deft, whom you can turn to,
Don’t run away from me, wait for me, I want to board
The train of carelessness.

You are afraid too, scared by the destruction of other worlds,
A lost self of mine, a cruel spell.

**Niel Topsfield** Szer. Márc. 27, 2024 8:12 pm

Párhuzamos szerelem vonatok

_{Te is...}

Pöfögnek feléd, gyorsan, zakatolva, mint szív a zsebeid mélyén,
szív, amit örökre ott hagysz és elfelejtesz más karjaiban.
Későn hangzó sípszó, lemaradt utas
Eltévedt, káosz sínpáron bolyongó, két vagon közé ragadt.
És lehagyta a
gyorsan futó, a gőzös.
a lány, szerelme szavát messzire fújták zord, kegyetlen szelek.
Ő már nem hallotta meg.
Eltömítette az éjszaka, közbevonaglott más hangja
Buta, színtelen utas, egyik vonatról le, másikra felszállt,
elesett, szívét horzsolta le, hülyén nézte, hogy átvágtat rajta
kettészeli az élet.
Bocsáss meg nyugatra induló, ne haragudj kelet
Még én sem értettem, még fiatal voltam úgy szeretni,
ahogy megérdemelted.
Még fiatal és lemaradtam, mindkét térdem lehorzsoltam,
elvesztettem a könnyeim miattad és érted.
Félek felállni és eléd támolyogni, félek ránézni a másikra
Egyszerű volna fekve maradni, belehalni a mába.
Többé nem inteni le téged, nem állni eléd,
Vigyen el a nyugat nyugatalan szelleme megérdemelt célod felé.
Féltelek, ránk omlik egyszer ez a világ
és nyugat-kelet közt rekedek, nem megy a járat tovább.
Neked adom a kezem, vidd a lábam messzire,
őrizd meg szívem zsebvilágod mélyében.
Bocsáss meg nyugatra induló, ne haragudj kelet
Még én sem értettem, még fiatal voltam úgy szeretni,
ahogy megérdemelted.
Bocsáss meg nyugatra induló, ne haragudj kelet
Még én sem értettem, még fiatal voltam úgy szeretni,
ahogy megérdemelted.

Zseniális @Winifred Wilson user fordításában

Parallel love trains

_{afraid too}

They puff toward you, rattling like the heart deep in your pocket,
A heart you leave there forever, one you forget in his arms.
A late whistle sound; a stranded passenger
Lost, roaming the tracks of chaos, stuck between two carriages.
And it left him behind,
Fast and steaming.
Grim, cruel winds blew away the girl’s words of love.
He couldn’t hear them.
The night sealed it, other voices writhed over.
Dumb, colorless passenger, getting off one train, boarding the other,
Fell down, scraped his heart, looked stupidly as life run him over,
Bisecting him.
Forgive me westbound, sorry, east
I didn’t understand yet either, I was still young to love
The way you deserved.
Still young and got left behind, scraped both my knees,
Lost my tears because of you, for you.
I’m afraid to stand up, stagger before you, afraid to look at the other
It would be easy to stay down, to die, killed by today.
Never wave you down anymore, not to stand before you,
May the West’s restless ghost take you to your deserved destination.
I fear for you, this world will collapse on us once
And I’ll be caught between west-east, the train won’t go further.
I’ll give you my hand, take my leg far away,
Preserve my heart deep in your pocket world.
Forgive me westbound, sorry, east
I didn’t understand yet either, I was still young to love
The way you deserved.
Forgive me westbound, sorry, east
I didn’t understand yet either, I was still young to love
The way you deserved.

You are afraid too, scared by the destruction of other worlds,
A lost self of mine, a cruel spell.

**Niel Topsfield** Csüt. Szept. 05, 2024 2:15 pm

Mert a nap

_{Mert a nap}

Mert, amikor beborult az ég, rám dörrent minden,
villámok hasítottak szét egy koponyát,
zápor mosta el enyv rágta lényem
Te ott voltál, hogy sugaraddal felszárítsd a földet,
megmentsd a világot, széttépd a rémálmot
Ragtapasszal csitíts, plüssöket varázsolj, átölelj, tarts még kicsit egy feledékeny képzeletben, ígérted, hogy szerethetlek, nem baj ha te nem.
Mert a nap nem lehet mindenkié, tudom
Engedd, hogy rólad szóljon minden álmom
Még egy kicsit…

Lekéstem a vallomásodról, elgázoltattam magam, halott lelkem kitárom, fogadd el imbolygó lépteim,
nem látok fény nélkül, nem érzek meleget,
nem terem gyümölcs, miattad élek.
Mert te vagy a nap,
Mert szeretlek, mint vakok a látomást
Mint fázók a közelséged
Mint rettegők, ha látnak a fényben
Mint éhezők, ha enni kapnak
Ne haragudj, hogy a napommá tettelek.

Lekéstem a mosolyod, le a szenvedélyed,
Rámtaposott közben, kiköpött az élet.
Bocsánatom semmi, elfúják a szélben
Engedélyed tart melegen a télben.
Nem csak hogy pislákol, erős lánggal lobog
Ellophatnák tőlem is a napot, lehet fáj majd neked
túl magasan függni, egem egyetlen csillagának lenni.
Ne bánd, ne keseregj, kérlek hagy szeresselek,
csendben és titokban, mennyben vagy pokolban.
Távolról, csak halkan, sötétben, ha úgy van
elég ha sávot vetsz a sűrű árnyékban.

Mert te vagy a nap,
Mert szeretlek, mint vakok a látomást
Mint fázók a közelséged
Mint rettegők, ha látnak a fényben
Mint éhezők, ha enni kapnak
Ne haragudj, hogy a napommá tettelek.

Mert amikor felszállnak reggel gondolataim
Nehéz, fém gépekkel harcterek egein
Bevilágítod a légvédelmi utat,
megpengeted bennem a gitárhúrokat.
Szomorú dal leszel, egy ki nem adott kottán
Létezésed mégis úgy zúg, mint az orkán,
a szeretlek kevés, olcsó elmondani
Többet jelent, hogy vagy, mint eddig bármi.

Mert te vagy a nap,
Mert szeretlek, mint vakok a látomást
Mint fázók a közelséged
Mint rettegők, ha látnak a fényben
Mint éhezők, ha enni kapnak
Ne haragudj, hogy a napommá tettelek.

Kérlek ne törődj vele, ha bámullak
Csak a napba nézek, amíg meglelem az utat
Maradj még, kicsit melegíts
Fönt leszel, eltakar majd az ég,
hiába nyúlok fel, odáig nem érek
Magasra rakott, elsodort az élet,
mégis itt vagy, betokosodtál
rohadék szívem fénye maradtál.
Ne űzz ki, ne küldj el, fogadd el a dalom
Mást nem adhatok, Te vagy a napom

Mert szeretlek, mint vakok a látomást
Mint fázók a közelséged
Mint rettegők, ha látnak a fényben
Mint éhezők, ha enni kapnak
Ne haragudj, hogy a napommá tettelek,
de Te vagy nekem a nap.

Zseniális @Winifred Wilson user fordításában

Because the sun

_{Because the sun}

Because when the sky clouded up, everything rumbled on me,
Thunderbolts tore apart a skull,
A drizzle washed away my glued-up, chewed-up core
You were there to dry my soil with your rays,
Save the world, shred the nightmares
Sooth with a band-aid, summon plushies, hug me, hold me just a little longer
In a forgetful fantasy, promise that I may love you, even if you don’t.
Because the sun can’t belong to everyone, I know
Let all of my dreams be about you
A little longer…

I was late to your confession, got myself run over, I spread my dead soul, so accept my faltering steps,
Without light I can’t see, don’t feel warmth,
No fruit to bear, I live because of you.
Because you are the sun,
Because I love you like blind men love a vision
Like your closeness melts the ice
Like light thwarting the dread of night
Like a bite after being starved
I’m sorry for making you my sun.

I was late to your smile, to your passion,
Life trampled me over, spit me out.
My apology is nothing, gone with the wind
In winter your permission keeps me warm.
It doesn’t only flicker, but burns with strong flames
They could steal the sun from me too, it might hurt you
Hanging too high, being the only star of my sky.
Don’t be sorry, don’t be sad, let me love you please,
Quietly, secretly, in paradise or hell.
From a distance, softly, in darkness, if so
Cast a narrow path in deep shadows, that’s enough.

Because you are the sun,
Because I love you like blind men love a vision
Like your closeness melts the ice
Like light thwarting the dread of night
Like a bite after being starved
I’m sorry for making you my sun.

Because in the morning when my thoughts take off
Flying heavy metal planes on aerial battlefields
You illuminate the line of defense,
You strum guitar strings in me
You’ll become a sad song, a score never published
Yet your existence roars like a hurricane,
Love yous are meager, cheap to say
You being here means more than anything.

Because you are the sun,
Because I love you like blind men love a vision
Like your closeness melts the ice
Like light thwarting the dread of night
Like a bite after being starved
I’m sorry for making you my sun.

Please don’t mind if I stare at you
I’m just looking into the sun, till I find my way
Stay a little longer, keep me warmer
You’ll be up high, hidden in the sky,
I won’t reach you there, even if I try
Life took you far, swept you away
Yet here you are, embedded, stuck
Stayed the light of my rotten heart.
Don’t cast me out, don’t send me away, accept my song
There is nothing more I can give, you are my sun.

Because you are the sun,
Because I love you like blind men love a vision
Like your closeness melts the ice
Like light thwarting the dread of night
Like a bite after being starved
I’m sorry for making you my sun,
But, my sun, you are.

Dalszövegek

Félsz

You are

Re: Dalszövegek

Párhuzamos szerelem vonatok

Parallel love trains

Re: Dalszövegek

Mert a nap

Because the sun

Re: Dalszövegek