Marvel: Madness Returns
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Marvel: Madness Returns
Oldalplotok Ta LoMorlockokTVAS.H.I.E.L.D.EmbertelenekWakandaBayville S.A.B.E.R.Raft Bosszúállók Sentinels Üdv!Köszönt Téged a Föld-6969!
Pánikra semmi ok, mind össze vagyunk zavarodva. A kérdéseink és a kételyeink visznek minket előre. Csatlakozz hozzánk! Keressünk együtt válaszokat, fedezzük fel és formáljuk a valóságot! Bizalmunk jeleként hozzáférést biztosítottunk számodra az itt található tudásbázishoz. Izgatottan várjuk, hogy Te is nyomot hagyj benne!
Üdvözlettel: Interdimenzionális Diplomáciai Testület
Fontos linkekSzabályzat Világleírás MCU canon lista ET minta Univerzum foglaló Foglalt avatarok IC híreink Elkészültem! OOC híreink Eddig történtek Kredit Discord szerverünk Update'24
SZEPT 14
Oldalunk új kinézetett kapott, az Ana Codes mintája alapján.
'24
MÁJ 15
Az oldalra beköszöntött a tavasz, így jelenleg is 2026 tavaszát írjuk az oldalon.
'23
NOV 19
A Marvel: Madness Returns megnyitotta kapuit.
'XX
X X
A következő eseményünk ide kerül ki hamarosan!
BelépésJelentkezel a Bosszúállók közé?

Elfelejtettem a jelszavam!

Az oldal vezetősége Percike, a Mindenható Stan Lee, a Mesélő
Pusztulás számláló
Rise of Hydra
20%

Multiverse of Madness
15%
Chatbox
Legutóbbi témákJelenleg futó küldetéseink
» Museum hide and seek - Lacey & Bo-Wei
by Fu Bo-Wei Tegnap 3:01 pm-kor

» Rain announces lightning
by Shu Kyoko Tegnap 8:17 am-kor

» Előzmények
by Danny Ketch Csüt. Szept. 19, 2024 7:11 pm

» Throwback thursday
by Peter Parker Szer. Szept. 18, 2024 10:29 pm

» Teenage disaster
by Aurora Knightley Szer. Szept. 18, 2024 9:47 pm

» Egy utolsó fejezet
by Danny Ketch Szer. Szept. 18, 2024 9:18 pm

» two disasters
by Volstagg Szer. Szept. 18, 2024 8:35 pm

Statisztika
Összesítőnk
Ki van itt?A S.H.I.E.L.D. és HYDRA aktív ügynőkei

Re: Particle discussion

Scarlett Bishop Vas. Szept. 15, 2024 1:03 am
• doing bad for good reasons •
Hellion & Shard


Nem számítottam empátiára. Mégis jól esett ez a fajta reakció. Nem volt túlzó vagy lesajnáló. Egyre inkább az az érzésem volt, hogy tényleg emberemre akadtam.
- Egy vezetőváltás mindenkinek nehéz. Embere válogatja, mennyire. Nem csak azért kellett az új struktúrának hat hónap, mert fel kellett nőlnöm a feladathoz. A korábbi kapcsolatok, főleg terepen, ilyenkor megkérdőjeleződnek. Hirtelen más autoritással kell viselkedned, akkor is, ha a stratégia korábban is a te felelősséged volt. Mindig van, aki ezt elfogadja és olyan is, aki feszegeti az új határokat és próbál más pozícióba kerülni. Óhatatlanul vannak összezörrenések és hibák, mire mindenki megtalálja a saját helyét és stílusát az új hierarchiában - sóhajtva dőltem hátra a padon. Fájdalmas téma volt. Voltak valós veszteségeink, és voltak kapcsolataim, amik rámentek erre az időszakra. Akkor is, ha az élet nem veszett oda. - Vannak álláspontok, amiket stratégaként kifejezhetsz, de vezetőként neked kell meghoznod a döntést. Lehet, hogy éppen olyasmit, amivel szemben korábban felszólaltál volna, vagy kiemelted volna a veszélyeit. És mindig lesz legalább egy valaki, aki ezt a szemedre veti - ha már belement a témába, nem rejtettem el a nehézségeit. Nekem az vált be, hogy kicsit eltávolodtam többektől. Más gondolkodásmódot kívánt, sokkal inkább stratégiait. Kevésbé engedhettem meg magamnak, hogy barátság miatt megkérdőjelezzenek. Ez ebben a világban talán kevésbé volt opció. Senkinek nem kívántam azt, hogy magára maradjon.
Nem tévedtem vele kapcsolatban. Jól sejtettem, nem feltétlen csak az egyik szerepet vitte. Megértően bólintottam. Emlékeztem a nehézségekre. Nekem minél hamarabb meg kellett oldanom ezt a problémát. Neki több ideje van. Talán a következmények sem annyira halálosak.
- Nem feltétlenül kell mindent magadra vállalnod. Nekem nem volt második emberem odahaza, de néha nagy szükség lett volna rá. Ha te vezeted a csapatot, a hibás döntéseket is vállalnod kell. Amit megtanultam az az, hogy egy rossz döntés is jobb, mint ha egyáltalán nincs döntés - ezen a ponton elmosolyodtam. - Nektek még van időtök. Minden csapatban kialakul előbb-utóbb egy hierarchia. Ha átlátod, ki miben jó, milyen feladatokat lehet rábízni és mi az, amit jobb ha más csinál, azzal sokat segíthetsz ennek a sebességén. Ameddig relatíve biztonságos körülmények között tapasztalhatjátok ezt ki, addig érdemes ezeket tesztelni. És a hierarchia-harcokat letudni. Jobb nem lefojtani őket, tudnod kell, kitől mire számíthatsz - ha nem a saját bőrén kellett ezeket kitapasztalnia, máris előrébb volt. Akármennyire tekintette a többieket a barátainak, terepen nem ennek kellett döntenie. Az én életemben legalábbis. Ez a világ kicsit más volt. Talán neki több mozgástere volt. Egy kicsit reméltem is, hogy az ő élete egyszerűbb az enyémnél.
Meglepett, mennyire értette, mire gondoltam. Abban is, ahogy a kérdéseket feltettem neki. Egyetértettem vele. Egy új szemszög sokat tudott segíteni. Főleg, amikor benne ragadtam a saját fejemben és a saját gondolataimban.
- Pontosan ezt szeretném megtanulni. De erőltetéssel nem megy - mutattam rá a problémára. Szerettem volna, ha én is képes vagyok a támadásra. Valahol képesnek kellett lennem rá, nem? Csak arra kellett volna rájönnöm, hogyan irányíthatom úgy a képességemet, hogy offenzívára is használni tudjam.
Az elméleti kérdés az egyik legjobb ötletem volt a mai napra. Nem számítottam ennyire kimerítő válaszra, de mindenesetre egy eléggé érdekes okfejtés volt. És határozottan értékes nézőpontváltás. Az azonnal feltűnt, hogy idefelé jóval többet és jóval alaposabban tanítottak a diákoknak a képességeik megértéséről és az energiáról. Ez a fajta holisztikus hozzáállás az én világomban valahol elveszett. A kiképzésünk sokkal inkább katonai volt, a tanulmányaink jobban kötöttek. Éppen ezért előrébb dőltem, sokkal inkább Julian fejtegetéseire koncentráltam. Az az egy biztos volt, hogy sokkal inkább el kellett merülnöm az elméleti háttérben magamtól is. Hogy értsem is, mit keresek magamban és a környezetemben. Kétségtelenül sok gondolkodnivalót adott.
- Jó sok tudományos hátteret kaptatok. De mondd csak, a saját képességedre levetítve mennyire találtad hasznosnak? Sikerült a gyakorlatban kamatoztatnod? - tettem fel a következő nagy kérdést. A válaszától teljesen függetlenül terveztem elindulni ezen az irányon és megpróbálni a későbbiekben utána nézni a fény frekvenciáinak, és megkérni McCoy-t, hogy adjon egy rövidített gyorstalpalót az elméletekről. Talán tényleg tudott volna segíteni. - De ez nekem határozottan egy új megközelítés. Köszönöm - tettem hozzá egy bólintással. Pontosan azt az új nézőpontot adta, amire ebben a helyzetben szükségem volt.

Are you serious?

   
✿ Elli
   


   
   

_________________

a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifv9de430bd43722b29f602bbc2c2fc9e8c830b2126.gifv
We'll start the crossing with the simple lines,
Wake up on the other side of sane
...

Re: Particle discussion

Julian Keller Pént. Szept. 06, 2024 11:25 pm
• doing good for good reasons •
CIARAN
Ahogy Shard beszél, látom rajta, hogy a saját világából hozott tapasztalatok súlya alatt áll, de talán ő maga sem teljesen tudja, mennyire más ez itt, mennyire más én vagyok. Miközben mesél a saját világáról és arról, hogy a bátyja mellett vezető lett, az egésznek van egy furcsa, szinte fájdalmas árnyalata. Valahogy megértem, miért nem keresi különösebben mások társaságát, és talán még azt is, miért akar inkább egyedül rájönni a képességei rejtett titkaira.
- Szóval stratéga voltál… - mondom, és kicsit elgondolkodok. Valahogy nem lep meg. - Tizenegy év egy csapatban, az nem semmi. Itt is akad pár vezető, de az, hogy ilyen hosszú időt töltöttél a bátyád mellett, és utána te magad vitted a csapatot… az komoly. Nehéz lehetett a váltás, amikor át kellett venned a vezetést.
Látom, ahogy említi, hogy másfél év kellett neki a csapat újraépítésére, valami megcsillan a szemében. Olyan, mintha emlékezne arra a sok küzdelemre és kihívásra, amit vezetőként meg kellett vívnia. Én most tanulom ugyanezt, és ahogy hallgatom, érzem, hogy van itt valami, amit hasznosíthatnék az én helyzetemben is.
- Nálunk ez a vezetői dolog… - mosolygok rá kicsit ironikusan, miközben a karjaimat összefonom a mellkasom előtt. - Egyelőre próbálom beletanulni. Nem vagyok olyan tapasztalt, mint te, és még sokat kell tanulnom. Josh meg Kevin elég nagy kihívás néha, de próbálom őket kordában tartani. De felügyelni mindenkit amúgy is nagy felelősség. Ha a te rendszeredre fordítanám le, akkor még inkább a stratégiára figyelek.  Van egy csomó dolog, amit autodidakta módon próbálok megtanulni, mint te is. Persze, más a képességem, de azért a kihívás hasonló.
Aztán hallgatom, ahogy a fotonokról és a fényről beszél, és megértem, hogy miért érzi fontosnak, hogy egyedül találjon rá a válaszokra. Ahogy a saját határait próbálgatja, abban is ott van valami, amit méltányolok. Tudom, milyen nehéz, amikor az ember nem kér segítséget, mert úgy érzi, jobb, ha magától találja meg az útját. Én is hasonló vagyok néha.
- Tudom, milyen érzés, amikor inkább egyedül akarod megfejteni a dolgokat. Szerintem néha a legjobb megoldás az, ha magad jössz rá, mert így jobban érted majd, hogyan működik. De… - mondom kicsit tűnődve, miközben felnézek az égre. - Néha jó, ha van valaki, akivel megoszthatod a tapasztalataidat, még akkor is, ha csak egy új szemszögből látja a dolgokat.
Az elméleti kérdése, amit feltesz a stratégiáról, egy kicsit elgondolkodtat. Nem vagyok biztos benne, hogy az én tapasztalataim segítenének neki, de próbálok valami hasznosat mondani.
- Ha valami erőből nem megy, akkor szerintem mindig az a megoldás, hogy kicsit másképp kell megközelíteni. Ha védelemre építetted a stratégiádat, talán most meg kellene próbálnod a támadásra fókuszálni. Tudom, hogy furán hangzik, de néha az ellenkező irányba való elmozdulás segít megtalálni azt az egyensúlyt, amire szükséged van. Az erő és a stratégia kéz a kézben járnak. És te már vezető voltál, szóval tudom, hogy érzed ezt is.
Tetszenek a tegyük fel ötletek, olyan eredeti diskurálást lehet mindből kihozni. Mosolyom pedig egyből elárulja, hogy határozottan élvezni kezdtem ezt a beszélgetést.
- Ha a fotonokat nézzük, akkor ezek a részecskék a fény energiáját hordozzák, és a rezgésük, azaz a frekvenciájuk alapvetően meghatározza, milyen hatást gyakorolnak. Gondolj csak bele, a rezgések különbözősége miatt van az, hogy a fény különböző frekvenciái, mondjuk az infravörös vagy az ultraibolya sugárzás, másképp hatnak a környezetre. Itt az iskolában arra tanítanak minket, hogy ne csak a nyers erőnket használjuk, hanem értsük meg az energiák természetét. Szóval, ha én lennék a helyedben – magyarázom tovább, kicsit oldalra döntött fejjel – azzal kezdeném, hogy megértem, melyik frekvenciák reagálnak a legjobban a képességedre. Talán, ha a fény különböző rezgési szintjeit vizsgálnád meg, rájöhetnél, hogy melyik szinten van az optimális reakció. A fizika szerint minden energia formájában rezeg, de az Xavier-iskolában mindig arra tanítanak, hogy az irányítás kulcsa a finomhangolás. Nem csak az, hogy mennyi energiát mozgatunk meg, hanem az is, hogy pontosan hogyan irányítjuk.
Egy pillanatra elhallgatok, miközben átgondolom, hogyan is folytassam, majd hozzáteszem:
- Az iskolában a tanárok sokszor arra bíztatnak, hogy próbáljunk meg mindent összhangba hozni. – az elméleti alapokat és a gyakorlati használatot. Talán, ha a fotonok rezgési frekvenciájával jobban összpontosítasz, megtalálhatod azt a pontot, ahol a képességed a leginkább képes harmonizálni a környezettel. Az egyik tanárom, Dr. McCoy, mindig azt mondta „Az energia nem csak egy nyers erő, hanem egy folyamatosan változó forma. Ha megérted a hullámzást, akkor te irányíthatod.” Talán, ha ezen a hullámzáson dolgozol, rájöhetsz, hogyan tudod stabilabban irányítani a fotonokat. Ez segíthet abban, hogy ne csak erőből próbálj dolgozni, hanem finomhangold a képességedet. Talán érdemes lenne egy kis időt töltened az itteni tudományos laborban is, hogy jobban megértsd a rezgéseket és a fotonok viselkedését. Ugyanakkor... Ha a fotonok rezgése és a fény energiája a középpontban van, azt sem szabad elfelejteni, hogy a biológiai energia hogyan áramlik bennünk, mutánsokban. Itt az iskolában azt tanítják, hogy minden képesség akár a fény, akár más energiaforrások manipulálása szoros kapcsolatban áll a testünk energiarendszerével. Biológiai szempontból is működünk, nemcsak fizikailag. Az energia tehát nemcsak a környezetben rezeg, hanem a testünkben is, és a két terület folyamatosan hatással van egymásra. Szóval amikor a fotonokkal dolgozol, valójában nemcsak a külső energiát irányítod, hanem a saját biológiai energiádat is összhangba kell hozni vele. A biológiai energia áramlása az izmainkban, idegeinkben és még a sejtek szintjén is történik. Ha erre fókuszálsz, segíthet abban, hogy a képességed még hatékonyabb legyen. Amikor tanultam, az egyik órán azt magyarázták, hogy a sejtek szintjén történő energiaátadás is rezonancián alapul – az elektromos impulzusok, amik a testünkben terjednek, egyfajta biológiai rezgésként foghatók fel.
— Hellion
We make choices every moment of our lives, and we have to live with those choices for the rest of our lives.

_________________
That's a perk of being a telekinetic, you can stop bullets before they get to you.
..

Re: Particle discussion

Scarlett Bishop Vas. Aug. 25, 2024 8:04 pm
• doing bad for good reasons •
Hellion & Shard


A srácot hallgatva el kellett gondolkodnom. Bitbug értelmezésében könnyebb lett volna. Ezt a kifejezést tőle már biztosan hallottam. Tovább tartott összekötnöm a jelentéssel, mint azt be akartam volna ismerni magamnak.
- Errefelé ez mit jelent? - úgy éreztem, a mi tűréshatárunk és a definícióink egészen máshol lehettek. Már csak a világ mibenlétéből kiindulva is. Érdekelt, mi az a szint, ami már a közösség központjának is sok.
A velem kapcsolatos megállapítását nem vitattam. Valóban nem kerestem különösebben a társaságot. A feladatomra fókuszáltam. Ami jelenleg a saját hibáim helyrehozását jelentette. Én nem voltam elég gyors odahaza. De meg akartam volna ezt osztani egy idegennel? Biztosan nem. Egyelőre.
- Nem bírom a tömeget - adtam végül kitérő választ. Nem hazudtam. És a ház néha nagyon is zsúfoltnak tudott érződni. Ennél jobban nem terveztem kifejteni, még nem. Pedig nem azon múlt, mennyi időt terveztem itt tölteni. Nem voltam benne biztos, hogy ha valaha lenne lehetőségem rá, hazamennék-e egyáltalán. Haza akarnék-e menni. Az ittlétemet nem ideiglenesnek tekintettem, hanem az új valóságomnak.
Mivel egyértelművé vált, hogy kedves kis szabotőröm nem fogja könnyen adni magát, inkább belementem a játékába. Meg kellett válogatnom a harcaimat. A vitatkozás értelmetlen lett volna. Egy új perspektíva sokkal hasznosabb. Ezzel pedig Bitbug napi feladatát is teljesíthettem az ismerkedéssel. A srác megjegyzése viszont felért egy gyomrossal. Sóhajtottam.
- Eleinte valóban nem. Tizenegy évig voltam a csapatommal. A tagok változtak. Mindig a bátyám volt a vezető. Én a stratéga és a jobbkeze, ha úgy hozta a szükség. Ez egy könnyebb pozíció. Az utolsó két évben én vezettem a csapatot. De legyen másfél. Fél évem ment rá az új dinamika kialakítására és megszilárdítására - ha már volt mersze rákérdezni, megérdemelte a rövidített változatot. Amennyire éles volt a szeme, a végén még volt esélyem egy valódi kihívást jelentő játékpartnerre akadni. Túlzottan is hiú ábrándképnek tűnt, hogy tudjon sakkozni. - Ha jól sejtem, te is központi szerepet töltesz be a társaságodban. Stratéga vagy vezető? - ahhoz túlzottan is centerben volt, hogy perifériás játékos vagy support legyen. A saját társaságában kívülről is látszott, hogy ő nem akárki. Biztos voltam benne, hogy legalább az egyik szerepet ő vitte.
- Az én képességem inkább a fotonokra és a fényre, mint energiára fókuszál. Más energiát is el tudok nyelni, de inkább a fényhez közelebb eső részét tudom hasznosítani - inkább hangosan gondolkodtam a megjegyzése alapján. Túl jó megfigyelő volt és túl jól kérdezett az ízlésemnek. Alábecsültem. Egy sokkal felelőtlenebb srácnak könyveltem el korábban, és ez nem tetszett. Azt jelentette, feleannyira sem értem még ezt a világot, mint szerettem volna. - Igen, próbálok magamtól rájönni. Megkérdezhetném Lucast, ő hogyan csinálja, de van, amire jobb magamtól ráérezni. Az ötlet az, hogy ha neki megy, nekem is mennie kell - vállat vontam. Egyszerűbb lett volna a helyi bátyámmal gyakorolni, ez kétségtelen. De túl sok régi sebet tépett volna fel. Egyelőre csak örültem annak, hogy ebben a világban él. Rosszabb napjaimon így is küzdelem volt nem valaki mást látni benne. A közös edzést egyelőre halogattam. Pedig jó lett volna sort keríteni rá.
- Tegyük fel, hogy a kiképzésed és a szükség úgy hozta, hogy majdnem húsz évig a védelemre fókuszáltál, a képességed is eszerint fejlődött. Hogyan változtatnál stratégiát, ha erőből nem működik? Hogyan találnád meg a megfelelő rezgésszintet? - elméleti kérdés volt, bár meggyőződésem, hogy neki nagyon is voltak tapasztalatai. Talán őt kiegyensúlyozottabban tanították, és emiatt jobban látta, én hol rontom el. Talán nem. De egy próbát mindenképpen megért.

Are you serious?

   
✿ Elli
   


   
   

_________________

a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifv9de430bd43722b29f602bbc2c2fc9e8c830b2126.gifv
We'll start the crossing with the simple lines,
Wake up on the other side of sane
...

Re: Particle discussion

Julian Keller Szer. Aug. 07, 2024 3:01 pm
• doing good for good reasons •
CIARAN
Mosolyt csalt a feltételezése az arcomra. Szociálisnak szociális voltam ugyan, de nem ismerte Josht és Kevint, akikből néha a kevés is sok tudott lenni. Talán az ő világában a szociális talk egészen mást jelent, mint itt. Könnyen meglehet csak a teendőket beszélték át, nem tudom. Igazából tényleg érdekelt az a világ, a bátyja végett hallottam egyszer felőle utalásokat.
- Ó igen, amikor fullban nyomják a kretént, akkor kösz inkább kihagyom a társaságukat. De te tényleg nem keresed mások társaságát, úgy láttam. Van ennek valami különösebb oka? - ha már egymás megfigyelése, én rajta tartottam a szemem az újakon. És azt is észrevettem, hogy miben mesterkedett itt ezen a verőfényes napon. Volt hozzá bátorságom kicsit szúrkálódni, célozgatni a dologra. Ha okos, hamar rájön, hogy megmanpuláltam előbb a gyakorlatozását. Nem olyannak festett, akit a fejére ejtettek és nem egyértelmű számára a nyilvánvaló. De nem is szerettem volna sokáig húzogatni a bajszát. Velem ellentétben ő tényleg igazi katona volt, nem egy osztagos, akinek még van hová fejlődnie. De tényleg érdekelt ez a katonáskodás. Nem pattintottam le a napfény kincs magas labdáját. Most még nem. A tekintetében láttam, hogy azért már egyértelmű lehetett neki a szitu, mégis helyet foglalt mellettem. Itt a lehetőség, hogy ne a telefont nyomkodjam tovább, hanem egy olyan igazi beszélgetésbe csöppenjek bele.
- Akkor ha jól sejtem, nem te vezetted a csapatot de oszloposan részt vettél a stratégiában. - egészen felé fordultam, hogy leült és kicsit ő is nyitott a témában. Én aztán el nem eresztem. Tök menő.
- Nem vagyok egy nagy fizikus, de azt érzem, hogy az elemek nem egyformák, így a rezgésük is egészen más tartományba esik. Neked akkor a leghasznosabbak, ha az energia változás nélkül jut tovább, nem pedig gyengül a rezgési kiegyenlítetlenségnek köszönhetően. Így is tartható az áramoltatás, csak sokkal több koncentrációval. De talán van módja, hogyan tezegtesd be mindet egyformán. Autodidakta módon tanulsz?
— Hellion
We make choices every moment of our lives, and we have to live with those choices for the rest of our lives.

_________________
That's a perk of being a telekinetic, you can stop bullets before they get to you.
..

Re: Particle discussion

Scarlett Bishop Kedd Jún. 04, 2024 8:48 pm
• doing bad for good reasons •
Hellion & Shard

Kénytelen voltam elkönyvelni, hogy az erejére vonatkozóan nem fogok választ kapni. Öreg hiba. Talán ebben a világban én is arra szocializálódtam volna, hogy más erejéről nem kérdezünk. Mindannyiunk pechjére, ez az én valóságomban erőst élet-halál kérdés tudott lenni bajtársak között. Még az ad-hoc csapatoknál is. Nem számít. Nem abban a világban voltunk, úgyhogy nekem kellett alkalmazkodnom. Ez pedig azt diktálta, hogy elengedjem ezt a kérdést. Legalábbis egyelőre.
- Inkább téged gondoltalak sokkal szociálisabb típusnak. Nem sértésből. Elég összetartó csapatnak tűntök kívülről. Furcsa titeket egymás nélkül látni - válaszoltam tárgyilagosan. Nem voltam még itt túl régóta, de azért annyit leszűrtem, kik tartoztak egy társaságba. És kik voltak azok, akik nem találták a helyüket. Már rajtam kívül. Ebben Nightcrawler tűnt sorstársnak. Neki talán nehezebb is volt. Nem egy új világba csöppent, hanem a sajátjába, csak közben elszaladt mellette az idő. Nem irigyeltem érte.
Felvontam a szemöldököm a következő megjegyzésére. Valóban nem pihenni jöttem. És biztos voltam benne, hogy a korábbi, előzetesen eltervezett programomat éppen ő szabotálta el. De itt és most nem akartam belemenni a játékba és macska-egér harcot vívni vele. Annyit nem ért.
- Néha jó lenne. A napfény önmagában kincs - vontam vállat. Nem terveztem jobban kifejteni. Még biztosan nem. Egyáltalán nem ismertem, és semmit nem tudtam róla. Nem voltam az a típus, aki az első beszélgetés alkalmával előadja a teljes élettörténetét. Lucas volt a kivétel.
A következő kérdéseivel meglepett. De ezzel igazából csak igazolta, hogy valóban többet észlelt a képességemből és a tevékenységemből, mint eleinte bevallotta. Okos. Ezt meg kellett állapítanom róla.
- Nem választás volt, erre képeztek ki - sóhajtottam, és ezen a ponton inkább helyet foglaltam mellette. Kezdtem sejteni, hogy hosszabb beszélgetés lesz. Errefelé mégiscsak kényelmesebb volt ezeket ülve lefolytatni. - Később a csapatdinamika alakította, hogy defenzív játékos legyek. Valakinek védenie kellett a tankokat - tettem egy apró kiegészítést. Úgy döntöttem, dobok neki egy csontot. Jól kérdezett, megérdemelt egy kis információt. Azt hiszem, pontosan ezt akarta. - Egy-két éve próbálok rájönni, hogyan tudom offenzívára is használni a fotonokat. Most... úgy fest van időm ezzel foglalkozni - enyhe kifejezés, érzéseim szerint végtelen időm volt. És csak időm. Akkor is, ha az Őrszem robotok veszélye folyamatosan ketyegett a fejem fölött. Ameddig nem akadtunk valami nyomra, addig csak várni tudtam. Vétek lett volna nem kihasználni az időt.
- Kifejtenéd a fotonokról szóló elméleted? Jóval többet tudsz, mint amit sejteni engedsz. Nekem pedig jól jönne egy új nézőpont - egy békejobb, az én részemről. Warpath mindig azt tanította, hogy ha valami nem sikerül, próbáljak szemléletmódot váltani. Talán épp ideje volt kizökkennem a saját fejemből és valaki más perspektívájából néznem a helyzetem. Vagy épp a képességem.

Are you serious?

   
✿ Elli
   


   
   

_________________

a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifv9de430bd43722b29f602bbc2c2fc9e8c830b2126.gifv
We'll start the crossing with the simple lines,
Wake up on the other side of sane
...

Re: Particle discussion

Julian Keller Szomb. Feb. 24, 2024 9:05 am
• doing good for good reasons •
CIARAN
Nem tagadom szórakoztatott a meglepett arckifejezése. Rólam általában a benyomás is más szokott lenni, mint amilyen vagyok. Sokan gondolták azt, hogy arrogáns vagyok, nagyképű, nagy a szám, fennhéjázó vagyok és egoista. Ezek egy részét nyomokban magamon is hordoztam, de akik kiérdemelték, halmozottan is kaphattak belőle, had támasszák elő tényleg mennyire nagy seggfej tudok lenni. Akinek nem ezt az arcom mutattam, az már valamilyen módon kiérdemelte, hogy közelebb engedjem magamhoz. Na meg... vendégekkel nem illik tiszteletlenül bánni. Őt pedig kifejezetten a vendég kategóriába tudtam sorolni, noha nem tudom meddig lesz az. Most még kifejezetten az volt, hiszen nemrég érkezett meg hozzánk.
A kérdésére nem terveztem válaszolni, inkább csak egy sokatmondó mosolyt küldtem felé és ezzel szerettem is volna éreztetni vele, gondolja ahogy szeretné. Ha mögöttes tartalmat fűz hozzá, akkor ám legyen, de ha csak egy köszöntésnek könyveli el, az is rendben van.
- Elég baj lenne, ha nem tudnának megmaradni nélkülem bevetések között, nem? Néha nem árt, ha magukat trenírozzák vagy csak azt csinálnak amit akarnak. Hallottam a katonás rendről. - rendesen odébb csusszantam a padon, hogy ő is elférjen, már amennyiben szeretne. Így első benyomásra nem úgy tűnt, hogy szeretne. De azt már elkönyvelhettem, hogy megállt velem beszélgetni, ha nem így lenne most nem kérdezett volna vissza.
- Jó lenne, ha csak azt tenném. Híreket követek, néha itt is nagy a felfordulás muszáj szemmel tartani az eseményeket. Nem lazíthat mindenki, ha jól gondolom te sem pihenni jöttél. - nem állt szándékomban felcsapni a telefont és valami jelentéktelen randalírozásról mutatni a híreket, az ő világa sokkal sokkal veszélyesebb volt, ahogy hallottam.
- Szándékosan a védelemre fókuszálsz? Tudtad, hogy nem minden foton rezonál be megfelelően?
— Hellion
We make choices every moment of our lives, and we have to live with those choices for the rest of our lives.

_________________
That's a perk of being a telekinetic, you can stop bullets before they get to you.
..

Re: Particle discussion

Scarlett Bishop Kedd Feb. 13, 2024 10:22 pm
• doing bad for good reasons •
Hellion & Shard

Őszintén nem erre a reakcióra számítottam. Annyira távol esett bármilyen várakozásomtól, hogy nagy hirtelen nem is tudtam vele mit kezdeni. Valahol éreztem Bitbug szórakozását - ő az értékeimből egészen biztosan levágta, hogy itt most nagyon emberemre akadtam. És biztosan remekül szórakozott. A fülesben hallani véltem a kuncogását is. Legalább egyikünk élvezte a helyzetet. Én még mindig túlzottan feladatorientált voltam ehhez.
A kérdésemre adott választ bólintással fogadtam. Őszintének tűnt, úgyhogy elkönyveltem magamban, hogy nem a képességemet blokkolta. Ez egészen leszűkítette az opciókat.
- Fény? - kezdtem az egyszerűbbel, a korábbinál jóval enyhébb tónusban. Most már inkább kíváncsi voltam, mint bosszús. És mindig a legkézenfekvőbbtől volt érdemes elindulni. Bár meglehet, nem volt épp a legcélravezetőbb rögtön a képességeiről faggatni. De az ég szerelmére, X prof magániskolájában voltunk, itt mindenkinek volt valamilyen képessége.
Szóval csak délután voltak órái. Még mindig nem tűnt a hazudós fajtának, készséggel elhittem neki. Ezzel ki is zárhattam, hogy gimnazista korú lenne. Akkor viszont jó eséllyel tényleg a huszonévesek táborát erősítette. Magamnál viszont semmi esetre sem tippeltem volna idősebbnek. Annyira még ez a világ sem tartotta jól a lakosait.
A bemutatkozáshoz kötött megjegyzésben éreztem a felhívást és a menekülőutat. A döcögős kezdés után egy békejobb. Kétlem, hogy túl sokat beszéltek volna rólam, mióta itt voltam. Lucas nem volt a pletykás fajta. Én pedig sok mindent jobbnak láttam megtartani magamnak.
- Shard - ráztam kezet a fiúval. Már csak azt kellett kitalálnom, mihez is akartam kezdeni vele. Ezzel a magabiztos nyugalommal nehéz volt kitalálnom. - Hogyhogy a szokásos társaságod nélkül? - tettem fel a következő kérdésem. Inkább voltam kíváncsi, mint számonkérő, legalábbis szándékaim szerint. Elgondolkodtam azon, hogy ha már ennyire látványosan nem terpeszkedik, akár helyet is foglalhattam volna mellette. De nem relaxálni jöttem ki. A társaságát sem feltétlen kerestem volna, ha nem akarok a nehézségeim oka után menni. Márpedig most a mellékelt ábra szerint kénytelen voltam valamennyire jó képet vágni a dologhoz és tényleg belemenni egy kis “small-talk”-ba. - És mondd csak, mi szél hozott ki ide? Vagy épp a napsütés? - az előbb még méltatta a napfényt. Talán nem is volt több ebben az egészben.

Are you serious?

   
✿ Elli
   


   
   

_________________

a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifv9de430bd43722b29f602bbc2c2fc9e8c830b2126.gifv
We'll start the crossing with the simple lines,
Wake up on the other side of sane
...

Re: Particle discussion

Julian Keller Csüt. Feb. 08, 2024 10:16 am
• doing good for good reasons •
CIARAN
Hosszasan szürcsöltem a turmixomat, miközben a telefonon görgettem a napi híreket. Csak szerettem meggyőződni arról, hogy történt-e valami különös incidens, esemény, előrelépés vagy hátráltató tényező, ami keresztülhúzhatja a szándékaimat. Szerettem hasznosan eltölteni a napot épp gyakorlással, tanulással vagy bármi mással, most épp sziesztázással. Néha azok merülnek le a legjobban, akik a legtovább pörögnek. Most úgy éreztem semmi szükségem Josh önfényező életmentő dumájára vagy Kevin és Dallas egymást túllicitáló poénkodásaira. Ilyenkor inkább értettem volna meg Santot, aki a társaságunk egyik legcsöndesebb tagja volt.
Gondoltam majd pont ezen a fasza napon nem fog kijönni senki gyakorolni, amikor szemen ver a napsütés.
Hamar társaságom akadt, noha egy szót sem szólt hozzám. Az egyik időutazó, ha jól sejtem. A bátyjával már volt alkalmam párszor elbeszélgetni, de ő nem tűnt annak a társasági személynek. Bár én sem erőltettem meg magam és eddig többnyire elkerültük egymást. Az a tény azonban mindig érdekelt, hogy a jövő mutánsai mit tudnak, mit tapasztaltak és mi várhatna ránk. Választ ugyan ezekre nem kaptam, de ez nem zárja ki azt, hogy ne teszteljem le. Na nem felbosszantani akartam őt, csak igyekeztem ráhangolódni arra, mi változik. Lévén az összes részecske úgy kötődhetett hozzám akár az idegpályák, hamar levágtam, hogy a fotonokkal szórakozik.
Szórakozzunk akkor mi is egy kicsit.
Újfent szürcsöltem egy adagot a pirosas nedűből, miközben igyekeztem szétpiszkálni a fotont a levegőben. Minek az, minek ide napsütés is, nem? Vajon gyengítő tényező, ha kevesebb fotont tud megnyerni magának? Túl hamar meghallottam a hangját, eszerint elég jól levágta, hogy én piszkáltam bele a gyakorlásába. Kár, még szívesen elszórakoztam volna. Lenyelve a mosolyom, mert hát mégsem a legkedvesebb módon szólított meg csak felé sandítottam.Elgondolkodva mértem végig, mielőtt még megszólalhattam volna. Bosszúsnak tűnt elsőre, olyannak akivel inkább nem kellene kötözködni. A prof jó véleménnyel volt róluk, így semmi ellenérvet nem tudtam volna felsorolni. Nem csipkelődök most még vissza, úgy döntöttem.
- Neked is napfényes napot. - elszakadtam végül a szívószáltól és a telefont is zsebre tettem. Nem leszek bunkó és nem folyok szét továbbra is a padon, ha már megszólított.
- Nem tudok róla, bár néha jól jönne. - vajon David mit szólna, ha nem tudná úgy magába inni a tudást mellettem, mint ahogy szokása volt? Biztosan bosszantaná, ha le kellene ülni tanulni. Ez a gondolat végre megmosolyogtatott és a kérdése is témába vágó lenne.
- Nem lógok, délután lesznek csak óráim. - vajon tud valamit rólam vagy pisisnek néz? Ha előbbi, akkor jobb lenne nekem is tudnom róla, ha pedig utóbbi, akkor az kínos. De orvosoljuk.
- Julian vagyok, téged pedig megelőz a hírneved. - nyújtottam végül csak felé a kezem. Azért maradjunk a kaptafánál, jobb szeretem sorjában a dolgokat. Valami azt súgja nem egy ismerkedős fajta.
— Hellion
We make choices every moment of our lives, and we have to live with those choices for the rest of our lives.

_________________
That's a perk of being a telekinetic, you can stop bullets before they get to you.
..

Particle discussion

Scarlett Bishop Vas. Jan. 28, 2024 3:49 pm
• doing bad for good reasons •
Hellion & Shard

Mostanra már eltöltöttem néhány hetet ebben a némi eufemizmussal magániskolának nevezett őrültek házában. Mert bármennyire is elismeréssel tudtam adózni egyes személyek felé, a többségben inkább láttam a gyereket vagy a nyápicot. Nehéz volt kiverni a fejemből a gondolatot, hogy a többségük az én világomban röhögve fűbe harapott volna, pusztán amiatt, mert figyelmetlen, mert nem a feladatra koncentrál. Ugyanakkor be kellett látnom: ez nem az én világom volt. Itt nem is kellett annyira keménynek lenniük, mint odaát. Itt megengedhették maguknak, hogy gyerekek legyenek, és a fő problémájuk a kamaszkori hormonok közti navigálás legyen.
Ahogy én is megengedhettem magamnak, hogy végre valahára foglalkozzak egy keveset a képességem fejlesztésével és új irányokkal is kísérletezzek. Biztos voltam benne, ha Lucas képes támadásra használni a különböző energiákat, amiket visszalök a nagyvilágba, akkor nekem is képesnek kellett lennem hasonlóra a fotonokkal, és nem csak a pajzsra. Vagy épp önmagam fizikai tuningolására. Nem számít. A lényeg, hogy végre megpróbálhattam fejlődni ebbe az irányba.
Vagy legalábbis ez lett volna a cél, amikor kijöttem a szabadtéri gyakorlópályára. Az idő tökéletes volt arra, hogy elnyeljem a fényt és megpróbáljam valahogy máshogy alakítani, mint ahogy eddig sikerült. Vagyis, én így gondoltam. De valami nem stimmelt. A fényrészecskék egy része kikerült, eltávolodott, mintha csak a bolondját járatták volna velem. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem az én koncentrációmmal van a baj, körülnéztem. Tőlem távolabb, nem is olyan messze ült az egyik jómadár, akit az épületben is láttam már korábban.
- Bitbug, tudunk róla valamit? - kérdeztem az állandó társamtól. Nem különösebben csíptem, amikor szórakoztak velem gyakorlás közben. Nem játszadozni voltam itt.
- Le tudnám hívni az aktáját, ha nagyon akarnám. De egyrészt nem mondtad, hogy lécci, másrészt ez egy remek alkalom arra, hogy ismerkedj, ha már itt ragadtál, Főnökasszony. Tessék odamenni és kérdezni - hallatszott a válasz, a szokásosnál pukkancsabb stílusban. Fel sem értem ésszel. Egy ideje már sokkal harapósabban reagált mindenre. Mindenesetre abban igaza volt, hogy talán nem kellett volna ennyire az adatbázisokra támaszkodnom, és megengedhettem magamnak, hogy személyesen kérdezzek. Akármennyire is volt ez hosszadalmasabb folyamat.
Mivel egyelőre még nem mertem kérdezősködni Bitbug hirtelen hangulatingadozásáról, inkább vettem egy mély levegőt és úgy döntöttem, odamegyek a sráchoz. Valamiért az itteni huszonévesek sokkal fiatalabbnak tűntek, mint odahaza. Talán a folyamatos életveszély hiánya tette. Viszont így sokkal nehezebb volt belőnöm azt is, mennyire lehetett szenior tagja az X-eknek.
- Üdv - léptem oda hozzá. És mivel nem szerettem húzni mások idejét, inkább a tárgyra tértem. - Véletlenül sem az a képességed, hogy blokkolod másokét, ugye? - tettem fel a legfontosabb kérdést. Csak hogy tudjam, kerülnöm kell-e a jövőben, ha bármit is gyakorolni szeretnék, ami nem a jobbhorog. Kimondatlanul is éreztem Bitbug rosszallását, amiért nem a bemutatkozással kezdtem. Vagy azzal, amit ő small-talknak nevezett. De nem szerettem volna húzni az időt. Már így is túl sokáig voltam itt anélkül, hogy érdemi előrelépést tettünk volna Lucas-szal a Sentinelek ügyében. - Óráról lógsz? - tettem fel a következő kérdést. Nem láttam senkit a szokásos társaságából. Ennyi idő alatt azért azt már nagyjából összeraktam, általában kik lógtak együtt. Még akkor is, ha a neveiket egyelőre nem sikerült megjegyeznem. Ő pedig gyakran volt a kis társasága középpontja, ritkán egyedül. És egyáltalán nem értékeltem, ha épp az én edzésemmel akart szórakozni magányos gondolkodás helyett.

Are you serious?

   
✿ Elli
   


   
   

_________________

a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifv9de430bd43722b29f602bbc2c2fc9e8c830b2126.gifv
We'll start the crossing with the simple lines,
Wake up on the other side of sane
...

Re: Particle discussion

Ajánlott tartalom

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.