Marvel: Madness Returns
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Marvel: Madness Returns
Oldalplotok Ta LoMorlockokTVAS.H.I.E.L.D.EmbertelenekWakandaBayville S.A.B.E.R.Raft Bosszúállók Sentinels Üdv!Köszönt Téged a Föld-6969!
Pánikra semmi ok, mind össze vagyunk zavarodva. A kérdéseink és a kételyeink visznek minket előre. Csatlakozz hozzánk! Keressünk együtt válaszokat, fedezzük fel és formáljuk a valóságot! Bizalmunk jeleként hozzáférést biztosítottunk számodra az itt található tudásbázishoz. Izgatottan várjuk, hogy Te is nyomot hagyj benne!
Üdvözlettel: Interdimenzionális Diplomáciai Testület
Fontos linkekSzabályzat Világleírás MCU canon lista ET minta Univerzum foglaló Foglalt avatarok IC híreink Elkészültem! OOC híreink Eddig történtek Kredit Discord szerverünk Update'24
SZEPT 14
Oldalunk új kinézetett kapott, az Ana Codes mintája alapján.
'24
MÁJ 15
Az oldalra beköszöntött a tavasz, így jelenleg is 2026 tavaszát írjuk az oldalon.
'23
NOV 19
A Marvel: Madness Returns megnyitotta kapuit.
'XX
X X
A következő eseményünk ide kerül ki hamarosan!
BelépésJelentkezel a Bosszúállók közé?

Elfelejtettem a jelszavam!

Az oldal vezetősége Percike, a Mindenható Stan Lee, a Mesélő
Pusztulás számláló
Rise of Hydra
20%

Multiverse of Madness
15%
Chatbox
Legutóbbi témákJelenleg futó küldetéseink
» Museum hide and seek - Lacey & Bo-Wei
by Fu Bo-Wei Tegnap 3:01 pm-kor

» Rain announces lightning
by Shu Kyoko Tegnap 8:17 am-kor

» Előzmények
by Danny Ketch Csüt. Szept. 19, 2024 7:11 pm

» Throwback thursday
by Peter Parker Szer. Szept. 18, 2024 10:29 pm

» Teenage disaster
by Aurora Knightley Szer. Szept. 18, 2024 9:47 pm

» Egy utolsó fejezet
by Danny Ketch Szer. Szept. 18, 2024 9:18 pm

» two disasters
by Volstagg Szer. Szept. 18, 2024 8:35 pm

Statisztika
Összesítőnk
Ki van itt?A S.H.I.E.L.D. és HYDRA aktív ügynőkei

Re: Looking for a lead

Laserian Harries Vas. Szept. 01, 2024 9:16 pm
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



- Jó, igaz. De az a pár szó, amit hallottam tőled, az gyilkos volt még ha a legkedvesebben is mondtad. – itt pedig felidéztem azt, amikor Romyval beszéltek oroszul, hát valami borzalmas volt, amikor csak azt értettem meg belőle, hogy da.
Teljesen megértettem az indokát, hogy miért nem akar a főbejáraton menni, ezért se akadékoskodtam, menjünk be és integessünk a kamerákat figyelőknek, annyi eszem még nekem is volt, hogy kerülni akarjam a feltűnést. Lili pedig jól ismert már, beszélte a nyelvemet és nem kellett felesleges köröket lefutnunk magyarázkodással és megindoklással, mert nem látott bele semmit a cselekedeteinkbe. Tételezzük fel, meg kell ölelnem a színészkedés kedvéért vagy közelebb húznom magamhoz, na akkor nem fog felsikítani – remélhetőleg nem kerül a produkcióra sor, de ha igen akkor se lenne nagyobb bajunk belőle – hogy jaj ne jöjjek ennyire közel hozzá, mert zavarban van. Persze a szerelmesek kártyát csak végszükség esetén húztam volna elő, ha minden szakad és nem tudnánk sehogy se kivágni magunkat.
Hálás voltam azért, hogy előre ment, felderítette a környéket macskaként és nem a Madagaszkár pingvinei között találtam magam vagy náluk is rosszabb helyen, hanem biztos talajon.
Vigyorogva karoltam belé s, helyeztem a tenyerem a karjára, mintha megnyugtatni akarnám, bárhová is megyünk, ott jó lesz és móka vár ránk meg kacagás, de valójában szó sem volt erről, a kíváncsiság uralkodott el rajtam, konspirációs elméletek ugrottak be annak módjáról, hogy mi folyhat a háttérben, de egyik sem fedte a valóságot. Az én fejemben minden túlságosan elvadult volt, még jó, hogy más világot éltünk és nem azt, amit a gondolataimban elképzelni tudtam.
- Mostanában elvoltam a magam dolgával és nem figyeltem eléggé rád. Minden rendben van veled és az otthoniakkal? – kíváncsiskodtam, nem csak azért, hogy úgy tűnjön beszélgetünk, tényleg érdekelt és őszintén fordultam felé.
Persze nem felejtettem el megosztani vele azt az infót, amit az öcsémtől kaptam és ő rá is kérdezett arra, amit eddig a homály fedett.
- Kétlem, hogy volna fogalmuk arról én ki vagyok. Sosem lófráltam annyit az apám körül, hogy megjegyezzenek, Sam igen. De ártani nem árt, ha meghúzom magam és kerülöm a feltűnést, ha nem néznek minket gyanúsnak, akkor talán több infót kihallgathatsz tőlük. – legalábbis azt reméltem, hogyha egyszerű látógatónak néznek minket, akkor az arcunk kevésbé lesz emlékezetes.
Nem tudom, hogy ezzel mennyire nyugtattam meg.
Az információs táblát néztem én is, figyeltem a vonalat, amit az ujjaival követ, akármennyiszer is jártunk már itt, mindig jól esik felfrissíteni az emlékezetünket, bár mindenhol ott van az útjelző és csak követni kell, nagyon elveszetteknek kellene lennünk, hogy eltévedjünk.
- Minden lehetőségre fel kell készülnünk. – én is rátelepedtem a mutatóujjammal a térképre és ott mutattam rá a kert nevére. Lehet, hogy nem ennyire pofon egyszerű ez az egész, de nem kell alul vagy túl értékelnünk az ellenfeleinket. Kicsit közelebb húzódtam hozzá, mintha éppen arcra puszival akarnám meggyőzni őt, hogy ide jöjjünk, talán még nyitva találjuk a kávézót, vagyis dehogy. Már zárva volt.
Annyira megfeszültem amikor a megfigyeltjeink elhaladtak a kert irányába, hogyha Lili nem szólal meg, valószínűleg mohává avanzsáltam volna. Még jó, hogy itt van és nem tudom milyen amigojának nevez, azt már tudtam, hogy barátot jelent.
- Menjünk arra. – adtam meg magam, még mielőtt nyilvánvalóvá vált volna, hogy a számomra idegen kifejezéseken kezdtem el gondolkodni.
Behúzódtunk a növényzet közé s, mielőtt elszámolhattam volna háromig Lili már akcióba is lendült.
- Sok szerencsét, de légy óvatos! – suttogtam, mintha pont az óvatosságot nem ismerte volna. Tudtam, hogy tudja mit csinál. Innen már csak figyelnem kellett és várni, hogy Lili sikeresen kihallgassa őket.
Csak először nem arról diskuráltak amire mi számítottunk tőlük. A munkájukról beszéltek, ahogy a normális emberek is tennék. Bár az is lehetséges, hogy ez valami kódolt üzenet lehetett, mert az egyik megértően bólogatott és hümmögött, szemeit rajta tartva az egyik izompacsirtán. Sejtem, hogy ezt Lili nagyon élvezhette kihallgatni. Amíg aztán valami váratlan nem történt! A felismerés szele csaphatott meg. Nem tudom. Mindenesetre ki kellett volna figyelnem, hogy van-e bármi jele annak fegyverrel jöttek-e vagy anélkül, tudjam mire számítsak. De egyszerűen meguntam a várakozást. Elősétáltam, mint valami bolond és úgy döntöttem megpiszkálom őket egy kicsit. Persze nem mentem túl közel, annyi eszem még nekem is volt, hogy látatlanba maradjak, csak már inkább dőltem háttal egy fának és játszadoztam az idegeikkel, mint félve meghúzódni. Egy inda kúszott feléjük majd szépen magasodott fel s, bökdöste meg az egyik nagydarab hátát.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Lilia Volkov Vas. Júl. 07, 2024 6:31 pm
• doing the best they can •
LAZE & LILI


- Azért annyira sűrűn nem hallhattál még oroszul beszélni - jegyezte meg, ahogy jobban belegondolt. Laze előtt általában a spanyolt használta. Talán pont ezért érezte azt barátságosabbnak. Mindenesetre vállat vont. Nem tervezett nagy jelenetet rendezni.
- Inkább csak nem szeretnék a főbejáraton bemenni, és nem szeretném, ha lekapna egy kamera amint beugrunk - magyarázta a saját érveit a kerülőút mellett. Legalább az East Drive mellett el akart keveredni a bokrok között a falhoz. És őszintén hálás volt Laze-nek, amiért jött magától is és nem kellett rángatnia maga után. Így azért sokkal egyszerűbb volt a dolog. És sokkal természetesebben hatott az egymásba karolós séta is.
Amikor odaértek a falhoz, még talált is egy kis kellemes vegetációt. Bólintott Laze válaszára.
- Helyes. Takarj ki egy kicsit. Majd jelzek, hol biztonságos átjönnöd. Egy nyávogás. Nem szeretném, ha mondjuk a hóleopárd kifutóján landolnánk - tette hozzá egy kacsintással. Mármint, ő még el tudott volna futni. Laze-nek lett volna nehéz megmagyarázni az ottlétét. Főleg a hóleopárdnak.
Gyorsan körülnézett. Nem látott kamerát, és takarásban voltak a Park és az East Drive irányából is. Embereket nem észlelt a közelben, sem hang sem szag alapján. Úgyhogy elbújt Laze és a fal között és átváltozott. Aztán az egyik fát kihasználva pillanatok alatt felmászott a falra. A magasból nézett körbe, körülbelül be is tájolta, merrefelé lehettek. Valahol a kacsás-teknőcös tavacskák, és a trópusi zóna épületei között. Tökéletes hely az érkezésre, bár kicsit távolabb a céltól. Úgyhogy elindult a fal tetején visszafelé, hogy a trópusi zóna épületei mögött landolhassanak. A megfelelően elhagyatott ponton nyávogott egyet. Megvárta, hogy Laze is átjusson a falon, aztán leugrott mellé. Már emberi alakban, guggolásba érkezett, onnan állt fel.
- Arra tudunk kerülni - mutatott a kertes-parkos rész felőli irányba. Ismét Laze-be karolt, ahogy elindultak arrafelé. Csak a gazos-bokros részről kellett kikeveredniük az ösvényekre. Most már kevesen voltak errefelé. Hétköznap volt, ősz, kezdett hűvös lenni, és a záróra sem volt annyira messze, hogy végig lehessen járni a teljes állatkertet.
Így a séta közben hallgatta végig Laze válaszát arról, Sam mit közvetített számukra. Csak remélni merte, hogy bízhattak a fiú információiban és adhattak a szavára. Kisebb hümmögéssel hallgatta a dolog végét. Leginkább azt a részt, hogy ki kellene hallgatniuk őket.
- És mondd, azt tudják, te hogy nézel ki? És hogy figyelniük kellene rád? - ez egy elég fontos kérdésnek tűnt. - Ha bármelyikre is talán vagy igen a válasz, akkor jobb lenne rejtve maradni előttük - jegyezte meg, ahogy megkerülték a trópusi épületeket és elérkeztek a Hírszerzők Kertjéig. Elnézett abba az irányba. Ismerte az anekdotát a névről, és alapvetően egy szép kertnek tartotta. Mégis úgy gondolta, elég klisé lett volna, ha pont az a kert a találkozó helyszíne. De talán pont emiatt lett volna tökéletes. Ezért nem is akart eltávolodni, inkább elindult Laze-zel a nagyobb út másik oldalára, hogy belássák a kereszteződést, és hogy a barátaik merre mentek. Mivel a kert többi bejárata be volt zárva, ez tökéletes megfigyelési pontot jelentett. Ők meg tehettek úgy, mintha az információs táblát nézegetnék. - Szerintem maradjunk itt. A kert túl egyszerű lenne, de sose lehet tudni. Innen ellátni a bejáratig is - osztotta meg a saját ötletét ezzel kapcsolatban. Addig is figyelhettek, a maga részéről inkább fülelt a környező zajokra. Az állatok és emberek mozgását is próbálta elkülöníteni, és próbált felfigyelni bármilyen gyanús szó- vagy mondatfoszlányra. Bólintott Laze ötletére, hogy hagyják majd az embereiket egy kicsit beszélgetni és figyeljék, merre mennek tovább. Igyekezett a lehető legtermészetesebben viselkedni a park térképe mellett.
Akkor hallotta meg a különösen viselkedők közeledését, amikor Laze is jelezte, hogy jönnek. Nem volt nehéz kiszúrni. Az erőltetett suttogást, a természetestől eltérő ritmusú sétát.
- Légy természetes, mi querido amigo - jegyezte meg a már-már kínosan a terepbe olvadni készülő Laze-nek. Ő pontosan ugyanazzal a hangsúllyal csiripelt, mint bármikor máskor. És a térképen is teljes természetességgel vezette végig az ujjait egy vonalon, miközben a csoport léptei egyértelműen a Hírszerzők Kertje felé fordultak. - Menjünk erre - javasolta a srácnak és elindult vele a másik irányba. Csak egy sűrűbb növényzettel borított részre, ahol elbújhattak a figyelő szemek elől.
- Hát akkor, kívánj szerencsét - kacsintott a srácra, mielőtt a takarást kihasználva átváltozott. Aztán felmászott az első fára, hogy az ágakon vonulhasson végig és ugrálhasson át a következőre.
Már csak a kertbe kellett beosonnia és beazonosítani a rosszfiúkat. A hangok alapján nem tűnt nehéz dolognak követni őket. Úgyhogy pont olyan természetes lustasággal sétálgatott ágakon vagy épp padokon, mint bármelyik macska. Még meg is állt egy ponton tisztálkodni. Pont jól hallott ő mindent. Nem kellett közvezlen közel lennie.

No turning back now


✿ Elli






_________________
a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifvhttps://i.ibb.co/qC9M0Fg/lili-cute.webp
Everybody wants to be a cat.
...

Laserian Harries a Nap Hősének tart

Re: Looking for a lead

Laserian Harries Csüt. Júl. 04, 2024 11:02 pm
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



- Jaj, jaj, azt a szégyent már lehet nem bírnám ki. – elpillantok, bár megpróbálom elviccelni a dolgot, mintha tényleg csak ennyiről szólna, de ha az elmúlt években ki sem mutattam neki, attól még fontos volt és adtam a szavára, mert ő ismert a régi időkből.
Az volt a baj, hogy túlságosan elragadtattam magam, le kellett nyugodnom, bár már ha a komodói varánusz – hydra – szót meghallottam egyből elkezdett burjánzani mellettem a föld is, annyira ki akarom gyomlálni őket, még a történelemből is, csak az a baj, hogy ez mind szép és jó, de eddig csak fejben születtek silány ötletek ellenük, amik lehet, hogy mivel ötlet szintjén maradtak sokkal sikeresebbnek bizonyultak, mintha kiviteleznénk őket és minden balul sülne el. Vannak dolgok, amik jobb, ha csak a tervezés szintjén maradnak, a kivitelezés pedig várat magára, főleg akkor, ha rólam és az ötleteimről volt szó.
- A spanyol barátságosabb, az orosszal ölsz, igen, még akkor is, ha valami kedveset mondasz. – persze nem értettem egyiket sem, lehet többször elküldött oroszul is melegebb éghajlatra és spanyolul is, nem csak szimplán diós mijózott.
- Legyen. Ha van egy védett helyünk, akkor onnan többet láthatunk mi és talán minket nem annyira. – ez csak feltételezés volt persze a részemről.
Haladtunk szépen előre, közben igyekeztem nem hangot adni a fel-fel ötlő hülyeségeimnek, abból volt egy pár.
- Helyes. Tőled nem számítottam másra, csak teszteltelek. – kacsintottam rá, kicsit megújult erővel talán és a lehető legnagyobb lelkesedésemet elővéve követtem Lilit a kerülő ösvény felé, hogy mégse kelljen a helyszínre húznia engem, azt a luxust nem engedhettem meg magamnak, pont most noszogasson, amikor a legnagyobb szükség van mindkettőnk jelenlétére.
- Jól van, csak egy lehetséges opció volt. – nyugtattam meg őt, feleslegesen én sem szerettem volna kimeríteni magam.
A kérdésére igyekeztem felidézni az öcsém szavait, hogy pontosan kikkel is miért kell itt találkoznunk.
- Gyanús alakokkal, ez nyilvánvaló, normális ember nem akar üzletelni ilyenkor a Central Parkban. – ez inkább csak magamnak volt megjegyzés, nem Lili számára, az értelmesebbet csak későbbre tartogattam. – Öten lesznek, két verőember és három másik pasas, akik az apámmal dolgoztak még szebb időszakában. Tőlük van az információ Sam üzenete szerint, hogy a bátyám még él. Azt nem tudtam meg, hogy mennyire vannak más karmában és fenyegeti-e őket valaki, nyakig vannak benne, vagy csak a lábuk ér bele, de egy biztos… ha egy kicsit megszorongatjuk őket, akkor beszélni fognak. Elvileg a három pasi fog randizni egymással, nekünk ezt a randit kell kihallgatni és akár megzavarni. A verőembereket feltudnám lógatni a lábuktól fogva, de ha képesek golyózáport küldeni ránk, akkor jobb, ha nem a bokrok mögül zavarjuk meg őket. – bár lehet egyszerűbb lett volna elővenni a mobilt és megmutatni neki, hogy miről is volt szó.
- Félkor találkoznak. Még van bő tíz percünk megtalálni a helyünket. – nem akartam, hogy toporogjunk és szerintem Lili sem, amint lehetett igyekeztem vele együtt biztos helyet találni magunknak. Miután ez megvolt a mobilom kijelzőjére néztem.
- Még három perc. – meghúzódtam és úgy fordultam Lilihez. – Bármikor megérkezhetnek. Hagyjuk egy kicsit beszélgetni a társaságot, ha másfelé indulnának el kövessük őket.
Az idő leteltével tényleg jöttek is az embereink, kettő az egyik irányból, három a másikból. Teljesen random és gyanútlan társaságnak tűntek. Egyikük homlokára sem volt felírva, hogy a komodói varánusz hívei volnának, mondjuk igazuk van, ilyet én se tetováltatnék fel a homlokomra. Civileknek tűntek, a verőembereket leszámítva, azok lemaradoztak és mindenfelé figyeltek. Megmernék esküdni, hogy ezek minket kerestek az árgus sas szemeikkel.
- Oda tudnál sündörögni hozzájuk macskaként? Jó lenne tudni mit beszélnek. De csak óvatosan. – suttogom és jól lehúztam a fejem, hogy még véletlenül se vegyenek észre, a lehető legkevesebb mocorgással próbáltam a helyemen maradni.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Lilia Volkov Hétf. Jún. 17, 2024 11:18 am
• doing the best they can •
LAZE & LILI

Kicsit megütközött a megszólításon. De ennek is megvolt az előnye, amit egyáltalán nem szégyelt visszaütni.
- Máris hárítod a felelősséget, fiatelember? Amúgy rendben, de ha rosszul sül el, egy hét szobafogság és még ki is tagadlak - tudott ő így is. Akkor is, ha csak könnyed viccelődés volt. Nem bánta. Laze-zel ezek a dolgok, a csipkelődések, mind-mind része volt az ismerős játéknak. Valamilyen szinten az otthont jelentették.
Vezetés közben értékelte, hogy Laze csak az elején beszélt hülyeségeket, utána inkább relaxált. A parkolóban már érdekesebbre váltott a beszélgetés. A kérdést hallva vállat vont.
- Tudja a nyavalya. A suliban megkérdezhetünk erről egy nyelvészt. Amúgy szerintem a spanyol biztonságosabb. Az oroszra szerintem még így majd’ negyven évvel a hidegháború után is előbb ugranának a szövetségiek - mondjuk a kiabálást egyik általa beszélt nyelven sem gondolta jó stratégiának. Azzal csak felhívták volna magukra a figyelmet.
- Mármint most rögtön szeretnéd, vagy előbb keressünk egy biztos bázist a parkban? Én a biztos bázisra szavazok. Egyébként a kód rendben van - válaszolt őszintén. Még annyira távol voltak, nem szerette volna itt és most reszkírozni az átváltozást. Akkor hagynia kellett volna Laze-t monologizálni. Egyelőre még a válaszolási képességei erősen korlátozottak voltak macska alakban. Jobban szeretett rendesen válaszolgatni. Főleg amikor Sam is szóba került. Őt sem látta már időtlen ideje.
- Ez miért kérdés? Nem lennék itt, ha nem lennék benne - villantott ravasz kis mosolyt a srácra. A lehetetlen küldetések sosem zavarták. Csak épp azt gondolta át, mikor volt érdemes azokba belevágni. Többnyire nem óhajtotta megöletni magát, vagy épp indokolatlanul nagy balesetveszélyt vállalni. Elvégre a gimnasztikához meg kellett úsznia törések nélkül. Szerencsére a macskaság elég sokat segített ebben.
- Akkor erre - a beleegyezés után már el is húzta a srácot a kerülő ösvény felé. Nagyon jó lett volna, ha velük van Romy. Ő biztosan érzékelte volna, hol voltak a biztonsági kamerák, és kiiktathatott volna legalább egyet, hogy fedezékük legyen. Annyira nem volt boldog a gondolattól, hogy a park kameráin rajta lehettek. - Fel tudok mászni és átugrani egy fáról is. Ahhoz nem kell az indáidat pazarolni - válaszolt a tervvel kapcsolatban. Sőt, amelyik fán volt még gyér lomb, az akár fedezéket is adhatott az átalakuláshoz, ha ügyesen választotta meg a pozícióját.
- Azt a szerepjátékot megtarthatjuk akkorra, ha tényleg minden szarul alakulna. Egyelőre vegyük át, mit tudunk, aztán majd kigondoljuk az alapján. Mit is mondott pontosan Sam? Kikkel és miért itt kell találkozni? Egyáltalán mennyien lesznek és mikor? - jobbnak tűnt tényleg a feladat alapján tervezni, nem elkalandozni azonnal. Ő jobban szerette volna minél kevésbé felvonni magukra a figyelmet. Főleg jelenetrendezéssel. Azzal jóval kevésbé lehetett elvegyülni utána és túl sok kérdést vonhatott volna maga után.

"I'm not sure this is a good idea... Oh, well..."


✿ Elli






_________________
a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifvhttps://i.ibb.co/qC9M0Fg/lili-cute.webp
Everybody wants to be a cat.
...

Laserian Harries a Nap Hősének tart

Re: Looking for a lead

Laserian Harries Pént. Ápr. 05, 2024 2:42 am
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



Gondolkodó fejet vágok, amikor Lili arról beszél, hogy miként kellene viselkednem. Tudom jól, hogy igaza van és nem mindig jön jól, ha kínzok másokat a piszkálódásommal. De ha máshogy nem mondják el mi bajuk van csak így? Amúgy is egyszerűbb azt mondani, hogy Lazere haragszom, mint valami megfoghatatlan távol lévő személyre, akivel nem lehet veszekedni és akit én se tudok összeszorítani az indáimmal, mert olyanokat bánt, akik fontosak nekem.
- Jól van anyu, majd megpróbálok normális lenni vele. De ha az is balul sül el, nem az én hibám lesz, előre szólok. – de valószínűleg az is az én hibám lesz, de teljesen mindegy ennyi részletbe belemenni már tényleg. Szépen lassan a Laze szó egyenlő lesz mindennek az okával és arra még én se, meg a világ se készült fel, inkább legyen valaki más hibája.
- Oké, lemegyek alfába inkább, az segíteni fog mindkettőnknek. – neki a vezetésben, nekem pedig kiötölni valami járható utat, ami nincs, de ki mondta, hogy nem lehet felkészülni mindenféle eshetőségre…
- Mindkettőre, bár azt még most se sikerült megérteni, hogy az oroszok miért Odinnak nevezik az egyet. – nyilván ezt is rosszul ejtettem most ki, nem olyan szépen ahogy fonetikusan leírták és helyes volna a kiejtés, pedig eskü meghallgattam az audio verzióját is biztos, ami biztos alapon.
- Igen. Ez lesz a legegyszerűbb. Légy te a felderítő én pedig a nyomodban lévő lovasság. – döntöm el végül, hogy ez lesz a legkézenfekvőbb megoldás. – Szimatolj körbe és gyere vissza amilyen gyorsan csak lehet vagy jelezz egy nyávogással, ha tiszta a terep, kettővel, ha nem. Ez menni fog, nem? Hárommal, ha bajba kerültél. – teszem hozzá, hogy erre is legyen nyávogásjelzés. Tudom furcsa őt ilyesmire kérni, de akkor se kérhettem, hogy kezdjen el sikítani macskaként. Hogy venné az ki magát?
Amint megvitatódik, hogy Sam talán tiszta lehet, - de egyik lehetőséget se zárnám ki, az öcsémről van szó, - kicsivel lazábban sétálok Lili mellett. Nem kell rástresszelni.
- Lehetetlen küldetés, állok elébe, ha te is. – pillantok rá, most már sokkal lelkesebben és kihívásra készen.
Foroghatnának a fogaskerekek és elég észszerűnek tűnik az a javaslat, amit Lili mond, ha a meglepetés silány erejével élünk és a közepébe csapunk akkor minket is hamar kiiktathatnak, de ha lopakodunk… Még a videójátékokban is az a célszerűbb és jobb stratégia, ha aljas módszerekhez nyúlunk és egyesével, szépen csendben iktatjuk ki az ellenfeleket. Van elég növény, csak energiám nem biztos, hogy lesz, de kiderül, minden kiderül akkor, amikor odaérünk.
- Megkerülhetjük, ha találunk egy fát vagy biztos falat akkor bemászhatunk. Téged macskaalakban könnyedén felpakolhatlak egy indára és ha belekapaszkodsz a karmaiddal, akkor az inda felvisz és letesz a túloldalon. Mit szólsz? – az állatkert oldala felé vettem az irányt, nem a főúton sétáltam be. Ha volt is más megoldás, most ezzel éltünk. Reméljük nem bukunk le túlságosan. Ha igen. Nos… kénytelenek leszünk kibeszélni belőlük az életet is vagy leindázni és karmolni őket amíg nem szégyelljük, de golyóval fenyegetnének minket… hát… reméljünk nem így lesz. Persze ez is csak fejben ilyen szép.
- Rossz esetben, megvan még az a szerepünk, amivel le vagy kikoptattuk az életemből Mia-t? Most a szituáció a rossz helyre tévedt randizók volna. A leszidás elég jól megy már neked, én majd leszek a nyomulós csávó.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Lilia Volkov Szer. Márc. 06, 2024 8:53 pm
• doing the best they can •
LAZE & LILI

Szemeit forgatta Laze válaszát hallva. Az arcára volt írva, amit gondolt: ”férfiak”! Komolyan úgy érezte, az Y kromoszóma birtokosaival néha jóval több gond volt, mint a lányokkal. Nem látták a fától az erdőt, túlkomplikáltak, de nem figyeltek egymásra. Majd az egészet a nőkre fogták, hogy ők a bonyolultak.
- Külső szemlélőként meg lehetne esküdni rá, hogy te vagy az, aki nem bírja. Folyton húzogatod az idegeit, incselkedsz vele, reakciót akarsz kiváltani belőle. Egy zárkózottabb ember ettől csak még jobban bezár. Próbálj egy kis időt tölteni vele úgy, hogy nem cukkolod ennyit, szerintem akkor kijönnétek - osztotta meg őszinte véleményét. Laze-nek lehetett, biztosan tudta, hogy bírja a stapát. Még akkor is, amikor az őszintesége már a kíméletlenség határait verdeste, vagy kilóméterekre táncolt át benne.
- Ay, díos mío, dehogy. Hova figyeltél? Amúgy meg ne siettesd őket, hagyj nekik időt. Az egyiknek új ez az egész, a másik szándékos tagadásban él. Azon csak rontasz, ha nagyon erőlteted - ingatta a fejét egy mélyről jövő sóhajjal. Laze terelt, ráadásul rossz irányba. - Ha izgulsz, próbálj inkább a helyszínre koncentrálni. Ne tereld el a figyelmed azzal, hogy nem releváns dolgokon pattogsz - osztotta meg következő jótanácsát, ahogy bepakolt a járgányba. Tényleg jobban örült volna, ha mellőzik a kevésbé ide kapcsolódó dolgokat. Ha már Laze kérésére hazudtak a többieknek, annyival igazán tartoztak, hogy megpróbálnak a feladatra koncentrálni, óvatosnak lenni, és nem bajba keveredni.
- Ne jinxeld - kérte halkan. Aztán még magát is meglepte azzal a dicsérettel. De úgy érezte, Laze kiérdemelte. Majd igen-igen hamar meg is bánta. Az égnek emelte a tekintetét egy pillanatra. - Értem én a viccet, Laze, de ilyenkor annyira nem szeretem - figyelmeztette inkább, hátha még menthető a srác, és akad benne egy kevés koncentráció, komolyság, miegyéb. Elégedetten nyugtázta, hogy a magvak zsebretétele után kedves barátja már tudott elmésen válaszolni. Még egy bólintással jelezte is jóváhagyását.
Aztán maradt a vezetése, és a végigszáguldás a belvároson. Volt pont ahol nehezére esett a dolog, leginkább akkor egyszer, amikor Laze hülyeségeket beszélt. Ennek hangot is adott parkolás és kiszállás után. Mély szusszanással hallgatta a srác válaszát.
- Oké, ez jó pont. Próbálkozom megtanulni a kommunikációt, de még nem sikerült - ismerte el megadóan. Ez valahol bosszantotta. Az is, hogy ezen a ponton még emberi alakban sem értette az állatokat. Egy-egy szót már elcsípett, de ez még csak összezavarni tudta. Főleg a campuson a mókusok. Amikor azt hallotta, valaki kiált egy szót, majd nyilvánvalóvá vált, hogy csak az egyik rágcsáló. Ez szintén olyasmi volt, amiről jobbnak látta inkább nem beszélni. - Amúgy a spanyolra vagy az oroszra gondolsz? Bármelyiken szívesen kiabálok veled, de a varázslás nem az én asztalom - vont vállat gyorsan, hogy témát váltsanak a képességével kapcsolatos nehézségeiről.
Inkább karon ragadta Laze-t, hogy haladjanak végre a tett tervezett színhelye felé. Közben kiadta az ultimátumot és hallgatta a rá adott választ.
- Akkor mégiscsak azt szeretnéd, ha elbújnék egy bokorban, és macskaként folytatnám? - kérdezett vissza, a homlokát ráncolva. A tervezés közel sem volt egyértelmű, és ezen a ponton már rossz sejtelmei voltak. Komolyan aggódott kettejük csapatmunkája miatt, ha a kommunikáció már most döcögött. Pedig még ők is csak közelítettek a Central Park felé, hol voltak még az állatkerttől?!
- Nem gondolnám, hogy bárki ilyesmivel viccelődne - ingatta a fejét. Miután átkeltek az úttesten, ismét fel tudott nézni Laze-re. - Ha nem legit az infó akkor vagy szándékosan vezet meg, vagy őt is megvezették. Egyelőre reménykedjünk abban, hogy legit a tippje - osztotta meg a konklúzióját. Tényleg, őszintén bízott abban, hogy nem tévúton jártak. De ettől nem lett kevésbé veszélyes.
- Hát, ahogy tudom, a vízikígyónak sok fészke van. Szóval csillagászati? - tippelt egyet. Nem gondolta, hogy Laze bátyját és Romy apukáját ugyanott tartották volna. Az legalább annyira tűnt esélyesnek, mint megnyerni a lottót. Nem lehetetlen, de azért nem is túl valószínű ebben az életben.
- Az az ösvény már az állatkert bejáratához visz - mutatott rá egy útvonalra a parkban. Az oszlopok egészen jó irányjelzőket szolgáltattak. - Próbáljuk megkerülni és másik irányból felmérni a terepet, mielőtt bárki kiszúrhatna az egyértelmű úton? - kérdezett rá, ameddig még volt idejük módosítani a megközelítésükön. Mert ha kiszúrták őket, mégpedig nem baráti elemek, akkor onnantól kezdve fújhatták.
"I'm not sure this is a good idea... Oh, well..."

[/b]
✿ Elli





_________________
a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifvhttps://i.ibb.co/qC9M0Fg/lili-cute.webp
Everybody wants to be a cat.
...

Laserian Harries a Nap Hősének tart

Re: Looking for a lead

Laserian Harries Vas. Feb. 04, 2024 5:08 am
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



Mindig szerettem Lilivel beszélgetni, mert ő rátapintott a lényegre, előtte, ha akartam volna se tudtam volna kertelni, hogy bizony a viselkedésemmel lehet a baj, mert elragadnak az érzéseim és olyankor olyannyira vakká válok, hogy bár a jóindulat vezérel kezdetben, a végére káosz születik. Így volt ez Kaine esetében is, mert nem akartam esélyt adni neki, hogy érvényesüljön, azután amit leművelt meg pláne nem. Egy időzített bomba volt a szememben, amin nem voltam hajlandó úgy ülni, hogy nem tudom biztonságban a többieket. Valójában csak az zavart, hogy nem ismertem. Míg egy részem meg akarta ismerni őt, a másik nem. A másik a saját hibáját látta benne, a bizalom hiányát, amit én magam is igyekeztem legyűrni, az már nem kis segítség volt, hogy nyíltan használhattam az erőm a többiek előtt. De még mindig visszafogtam magam. Az egyszerű trükköknél maradtam. Könnyebbnek tűnt. Nem kergettek az őrületbe a mi lenne, ha gondolatok és ez jó volt így, mert az indákon és növény gyógyításon kívül úgymond nem érdekelt sok dolog.
- Szerintem csak szimplán nem bír engem, az első perctől fogva. – jegyeztem meg egyszerűen és piszkálni is kezdtem a mobilom, mintha most ebben a szent percben kaptam volna valakitől üzenetet és annak rögvest válaszolni kell. Nem, nem volt ilyen. Egyszerűen csak nem akartam erről beszélni. – Ugye nem azt hiszi, hogy nekem tetszik Romy, mert akkor eskü elé tolom a striguláinkat és megmondom neki, hogy… Áh mindegy, ha megmondjuk nekik se veszik észre. – legyintek is, mindenre. Látszik rajtuk, hogy vakok, pedig elvileg látniuk kellene. Na mindegy. Ezt nem nekem kell megvitatnom Lilivel, hanem nekik egymással.
- Miért? A legrosszabbra kell készülni és akkor történnek a legnagyobb csodák. Szóval, ha élet vár ránk, ott, ahol a halált számítjuk, az már fél siker. – most milyen jó, hogy nem én vezetek, mert ha én vezetnék kevesebbet beszélnék, de így Lili magával rántott valami olyasmit a gyors hajtásos bírság mellett, amit én képviseltem.
- Jó, majd kitalálok valamit. Ha nem fogsz nézni, akkor el is rejtem. – röhögni kezdtem, de aztán elkomolyodtam és újra legyintettem, hogy nem kell felvennie és semmire se kell gondolnia, csak vígan megyek tönkre, ennyi az egész. – A zsebemben jó helye lesz. Nem hiszem, hogy a magokat akarnák pont elvenni tőlem, de ha mégis hát előbb lecsap rájuk a növényparádé, mint terveztem. Ennyi. – osztom meg vele is, hogy ha ez történne, akkor ne lepődjön meg, mert hirtelen cselekednék.
Lili kijelentésére, hogy nem kapatja el magát csak bólintottam, annak még nem adtam nem tetszésem jelét, hogy nem hajlandó menekülni nélkülem. Bár az a kis srác, akivel megismerkedett egykor, most biztosan örülne, ha ezt hallaná. Inkább hagytam őt vezetni, néha figyeltem az utat, bár inkább hátra dőltem az anyósülésben és élveztem azt a kevés pillanatot, amikor úgy tűnt, hogy nekem van egy taxisófőrnőm, nem pedig én vagyok a taxisófőr. Persze miután megérkeztünk és ő leparkolta a kocsit, első dolga volt szóvá tenni nekem az elszólásomat, még a vállamba is bokszolt, amit most nem adtam vissza neki, szerintem meglepődött volna azon így, én is tudom piszkálni őt, de nem teszem.
- Csak azért nem mondom, hogy légy macska a közelemben, mert ha megszólalnál macskaként is csak nyávogást hallanék és jobb szeretem, ha értem is azt, amivel megátkozol engem tudod, azon az idegen nyelven. – ami már nem volt olyan idegen a számomra, de ezt nem kötöttem az orrára, számolni már tudtam, rossz kiejtéssel megjegyzem, de legalább elkezdtem.
- Jó, meglátjuk, hogy a macskára vagy az emberi formádra van szükség. Először előre engedlek, hogy felderítsd a terepet, de szépen a nyomodban leszek. Remélhetőleg egy macskát nem néznek gépfegyveresnek, de sose lehet tudni. – melyik kamerát kémlelik éppen, ezért kell majd egy fa vagy bokor mögé evickélnünk majd, ha ott leszünk, legalább az eltakarja ahogy a lányból macska lesz vagy fordítva.
- Most se jövünk ki túl jól, de ha a bátyánkról van szó, félre tesszük a nézeteltéréseinket. Annyira nem hülye ő se, hogy ilyesmivel viccelődjön. De ha igen… Akkor megkérem Romyt, hogy tiltsa le az öcsémet minden játékos felhasználójáról és a steamszolgáltatók oldalairól is, egy időre. – mert biztos vagyok abban, hogy ott azokban látna hülyeséget, ami hazugságra készteti őt. De a testvérem ő is, magamhoz nem vehetem, de néha ránézhetek és beszélhetek is vele, csak nem mindig megy olyan könnyen vele se.
- Mennyi az esélye annak, hogy mindketten ugyanazon a komodói varánusz rejtekhelyen legyenek? – ez nagy költői kérdéseim egyike volt, amire tudtam, hogy nem Lilitől fogom megkapni a választ, mégis jobb volt azt gondolni, talán van ennyi szerencsénk. Talán.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Lilia Volkov Szer. Jan. 31, 2024 10:35 pm
• doing the best they can •
LAZE & LILI

Laze válaszát hallgatva csak a fejét ingatta és sóhajtott.
- Nem gondolnám, hogy Romy belépett Kaine mobiljába, csak hogy írhasson helyette - különösképp nem gondolta volna, tekintve, hogy Romy mennyire félt a gépektől és mennyire utálta megsérteni más privát szféráját. - És mondd csak, nem lehet, hogy csak neked nem veszi fel? - kérdezett rá egy sunyi kis mosollyal. Persze, tudta ő, hogy Romy kiemelt helyet foglalt el marcona lakótársuk szívében. De neki sem kellett még csalódnia benne eddigi együtt töltött idejük során.
Elgondolkodott a kontrán. Ő bele sem gondolt, hogy netán csomagtartóba vagy dobozba zárhatnák őket. Bár a végszóra inkább csak húzta a száját és amúgy barátilag vállon legyintette a srácot.
- Lehetne, hogy a túlélésünk ne múljon rajtad és ne a halálunk? - érdeklődött mély szusszanással, mielőtt elmosolyodott volna. - Egyébként ez jó gondolat. Csak úgy dugd el a muníciód, hogy egy esetleges motozásnál ne vehessék el tőled és rendben vagyunk - egy feltartott hüvelykujjal is jelezte, ez most kivételesen tényleg előrelátó gondolkodás volt. Még valahol büszke is volt a srácra, amiért ennyire felkészült a mai estére. Persze nyilván jobb lett volna, ha nem kell eleve csapdát sejteniük az egész információcsere sztori mögött, de az ördög ugyebár a részletekben rejlett.
- Gracias. Ne aggódj, nem fogom hangoztatni - kacsintott, ahogy átvette a kocsikulcsot és behuppant a kormány mögé. Elég gyorsan elintézte a beállításokat. Az útirányra bólintott, gyorsan be is lőtte a GPS-t a mobilján, hogy amaz majd szépen elnavigálja őket a Carnegie Hall-ig.
- Nem foglak ott hagyni egyedül, Laze. Nem fogom elkapatni magam, de csak annyira megyek messze, hogy vészjelzést adjak le - szögezte le azonnal. Jobban is végiggondolhatta volna, de azért most inkább az útra figyelt. Nem ért rá azzal foglalkozni, hogy Laze hülyeségekkel tereli el a figyelmét a vezetésről.
Nem különösebben érdekelte, hogy az úton esetlegesen összeszedett egy gyorshajtást. A helyszínre érve keresett egy szimpatikus helyet, és minden negatív sztereotípiát megcáfolva könnyedén beparkolt a kocsival. Most már nyugodtan zsebre vághatta a mobilját, minden más a csomagtartóban jól elvolt.
Kiszállt a kocsiból, és miután Laze is kinn volt, bezárta az autót. A slusszkulcsot persze zsebre vágta.
- Szóval, most hogy nem okozunk balesetet, ha felbosszantasz... - kezdett bele és finoman beleboxolt Laze karjába. Csak jelzésként. - Hogy gondolod, hogy csak úgy ott hagyjalak a bajban? Ha ennyire aggódsz, miért nem mondod azt, hogy kövesselek fedezékben macskaként? - érdeklődött a legkézenfekvőbb megoldásról. Aztán az órájára nézett és inkább elkapta Laze karját, hogy elinduljon vele a park felé. - Annyi időd van átgondolni, ameddig a parkhoz érünk. Onnantól, hogy be kell osonni a lezárt terekre, maradunk annál, ahogy akkor vagyok - tette hozzá, már úton a távolban látszó zöld felé. Addig még elég sokat kellett sétálniuk. De legalább Laze-nek volt ideje kigondolni a haditervet. - Egyébként mennyire bízol Sam információiban? Ha jól rémlik, nem mindig jöttetek ki jól - kérdezett rá halkabban. Ő is szeretett volna tisztán látni ezzel kapcsolatban.
"I'm not sure this is a good idea... Oh, well..."

✿ Elli




_________________
a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifvhttps://i.ibb.co/qC9M0Fg/lili-cute.webp
Everybody wants to be a cat.
...

Laserian Harries a Nap Hősének tart

Re: Looking for a lead

Laserian Harries Szer. Nov. 29, 2023 4:00 am
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



Apró mosoly kúszik az arcomra, amikor ő megjelenik és azt mondja, hogy egy kicsit túltoltam a dolgokat. Persze, hogy túltoltam, én is nagyon jól tudom, de muszáj volt szenvedősre állítanom magam.
- Történhetnek csodák, de az valójában nem Romy volt Kaine nevében? Tudod ő képes belemászni a kütyükbe és megbabrálni őket. Te kinézed Kaineből, hogy használja a mobilját? Mert én nem. Úgy kell könyörögni neki, hogy felvegye, amikor hívjuk! Nem tudom Romy, hogy éri el őt, de biztosan ez is a Romys dolgok egyike, amit még nem láttam tőle. – zúdítom rá szerencsétlenre egyből a teóriámat, miszerint így üzenhet nekem a természet. Túl vak vagyok én ahhoz, hogy ezt észrevegyem, szóval többször kell a természetnek próbálkoznia. Mindenesetre értékelhetik, hogyha csak egy mosolygós emojit küldtem a fogd már be tematikájú szövegelésre.
- Sosem lehet tudni mikor leszünk bezárva a négy fal közé, arra az esetre is gondoltam ám. – mentem a menthetetlent. – Bár kétlem, hogy a Central Parkon kívülre kerülnénk, de ha mégis rajtam a halálunk nem fog múlni! – viccelődök. Koránt sem gondolom én ezt komolyan.
Azt viszont igen, hogyha szeretne akkor átadom neki a vezetést, amit ő a jelek szerint, ha rábólintok akkor el is fogad.
- Persze. A többieknek nem kell hangoztatnod, Kainet nem ültetném be a sofőr ülésbe még, de ha az életem múlna rajta, talán igen, ám amíg nem múlik rajta az életem, addig nem. Szóval nyugodtan Lili. Neked sem árt, ha vezetsz a városban. – biztatom őt és át is passzolom neki a kulcsokat.
- Ha a Carnegie Hall közelében parkolsz le és onnan sétálunk a park felé nekem tökéletes. Hetedik sugárút. – tettem hozzá, igaz volt mit sétálni, de ha valahol akkor ott biztonságban volt a kocsi. Remélhetőleg lesz hely leparkolni is a kocsit, ha mást nem.
Beültem az anyósülésre és hagytam, hogy Lili kiszórakozza magát a vezetéssel. Kíváncsi voltam, hogy mennyit javult a vezetési tudása, mert azzal nagyon is tisztában voltam, hogy miként vezet, egyszer már sikerült megtapasztalnom. Azóta csak pislogni tudok, hogyha valaki, akkor ő tuti nem szívbajos lány. Betudtam ezt annak, hogy ő is mutáns, a mutánsok pedig nem szívbajosak, csak ha rá kényszerítik őket, de az más téma már igazán.
- Ha bármi baj történne ígérd meg, hogy átváltozol macskává és elfutsz, nem hagyod elkapni magad. Baj esetén riasztani kell a többieket, neked jobban elhiszik, hogy nagy a baj, mint nekem. – a Grand Canyonos eset után főleg nem, miután elküldödtek az üzeneteim, amit nem akartam, hogy végül megkapjanak, de mire kitörölhettem volna a beszélgetésből, már egy tonna üzenetet kaptam, amit vissza is olvashattam és lenyugtathattam a többieket, hogy semmi perc és otthon vagyok.
- Itt jó lesz. Leparkolhatsz. – szólalok meg miután elérkeztünk az úti célhoz, viszonylag nem kezdtem el nyigni mellette, hogy miként vezet és legyen óvatos. Üres fülekre találtak volna a szavaim, ezért nem is próbáltam meg kritizálni vagy tanítani őt. Lilinek megvoltak a saját módszerei, amit úgy érzem kérésre sem fog elhagyni vagy kinőni, próbálkozni persze lehetett volna, de ugyan minek? Elértünk ide és ez volt a cél, az már mindegy, hogy hogyan. Itt voltunk, le tudtuk parkolni a kocsit és csak ez számított.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Lilia Volkov Vas. Nov. 26, 2023 10:53 am
• doing the best they can •
LAZE & LILI

Kissé váratlanul érte a Laze-féle probléma-vázolás. Főként így egy eleve sűrű hónap közben. Már ahogy hallgatta azon kellett gondolkodnia, miért nem avatja be ebbe a többieket. Egyszerűen nem fért a fejébe, miért kezdenek magánakciózásba, mikor ők se voltak boldogak attól, ha ezt a többiek csinálták? Vagy ha visszavágás volt azokért az esetekért, akkor mindent értett. Családi ügy, oké, de az övében és Romyéban igazából nyakig benne voltak mind.
Éppen ezért nem is tartotta jó ötletnek Laze elképzelését, hogy hamis információt adjanak meg a többieknek másnap reggel a hűtőn. Végül csak azért ment bele, mert mégiscsak Laze ügye volt a dolog. De ez határozottan rossz ötletnek tűnt. Ha bajba kerültek és segítséget kellett hívniuk, garantálható volt, hogy a többiek totál rossz helyen keressék őket. Na persze, mi baj történhetett volna? De igazság szerint sosem lehetett tudni. Az is váratlan helyzet volt, mikor Hollywoodban belefutott a bácsikájába...
Csak arra nem számított, hogy Laze teljesen aktiválja a fals terelést az utolsó órája alatt. Egy mély szusszanással fordította a telefonját képernyővel lefelé. Azért mindennek volt határa, és ebben a fokú színjátékban nem akart asszisztálni. Főleg nem óra közepén. Szerette is érteni, amit tanult, nem véletlen jött egyetemre. Úgyhogy a kis közjátékért a “családi” messenger csoportban, Lilia úgy döntött, nem azonnal megy a parkolóba. Előbb tett egy kitérőt a büfébe egy pulykás szendvicsért, és annak utolsó falatjait majszolva érkezett meg a kijelölt találkahelyre.
Laze kezdésére és kérdésére inkább csak lenyelte az utolsó falatot, aztán sóhajtott.
- Szerintem egy kicsit túltoltad. Ezek után azért kicsit gyanús lesz totál eltűnni, nem szoktad csak úgy befogni, amikor Kaine kéri - ingatta a fejét válaszul. Laze mostanra már biztosan megbarátkozott azzal, hogy időnként kíméletlenül őszinte volt. Legalábbis még nem szökött el az ilyenek elől.
- Azt hittem, a Central Parkba megyünk. Mármint értem én, hogy hulló falevelek, de attól még ott egy egész parknyi növényzet, nem? - értetlenkedett egy keveset a felkészültséget hallva. Nem volt benne biztos, hogy tudni akarta, mit is értett lakótársa az “anyag” alatt. Néha tudott furán viselkedni, de ez sem volt igazán kirívó tőle. Úgyhogy egyelőre jobb híján nem kérdőjelezte meg a dolgot. Kezdetnek mindenesetre a táskáját betette a csomagtartóba. Jobb volt, ha nem volt szem előtt a kocsiban. Könnyen kellett mozognia, úgyhogy nem tervezte magával vinni, és akkor már nem szándékozta látható helyen hagyni.
- Oh, hagynál vezetni? Jól átgondoltad? - villantott csalafinta félmosolyt gyerekkori barátjára, és már nyújtotta is a kezét a kocsikulcsért. A bácsikája szerint kifejezetten jól vezetett, bár Tío Hector úgy fogalmazott, egy kicsikét “taxis stílusban”. Valószínűleg a gázpedál használatára célzott. De a taxi is mindig mindenhova odaért időben, szóval Lilia ezen nem izgatta magát.
Amennyiben megkapta a kulcsot, már be is vágódott a kormány mögé, és hozzákezdett az ülés és a tükrök beállításához.
- Akkor, hol is szeretnél parkolni? - tette fel az igazán fontos kérdést. Aztán indított, és egy gyors útvonaltervezés után már indított is. Nem volt egy szívbajos sofőr, gond nélkül előzgetett és váltott sávokat, mindezt elég lendületesen tette. Amennyiben Laze tényleg hagyta kibontakozni, egy-két héten belül számíthatott is egy helyes kis csekkre gyorshajtásért. De a célt sikerült abszolválni és időben megérkezni a kijelölt parkolóba.
"I'm not sure this is a good idea... Oh, well..."

✿ Elli




_________________
a71ee4b8d60634c099fa648611b89afbb1b6c37f.gifvhttps://i.ibb.co/qC9M0Fg/lili-cute.webp
Everybody wants to be a cat.
...

Laserian Harries a Nap Hősének tart

Looking for a lead

Laserian Harries Pént. Nov. 03, 2023 3:17 am
• doing bad for good reasons •


Lili x Laze



Amióta Sam felborzolta a hírével az életem olyasvalakihez fordultam, akiben megbíztam és aki ismert már hosszú ideje s, egyszerre utált és szeretett ugyanabban a percben mindenért, amit és ahogy teszek baráti keretek között persze. Ez a személy volt Lili. Benne jobban megbíztam, mint másban ez tény, nyíltan ki is merem mondani, hogyha ő kér valamit neki hamarabb cselekszem, mint mondjuk Kainenek vagy Romynak. Azt kétszer is átgondolom, hogy nekik mire mondok igent vagy mibe vonom be őket. Az a bajom, hogy nem ismerem őket még túl jól, de Lilit igen, róla tudom, hogy csak akkor nyírna ki a hülyeségemért, ha betelt volna nála a pohár és amire kértem őt, ahhoz körültekintőnek kellett lennünk. Nem zavarhatta meg semmi sem a számításokat, egy véletlenül meghibásodott hálózat, gép most nem kellett. Valójában attól tartottam egy kicsit, hogyha Romy elkezd kutakodni és el kell hoznunk őt, nem leszek elég gyors, akármennyire is próbálkoznék. Kainet pedig azért nem avattam be ebbe, mert akkora felhajtásra nincs szükségem: tiszta munkát akartam. Ehhez pedig az kellett, hogy magam járjak a dolog végére, de mégse egyedül tegyem beavattam Lilit is. Egy rossz szava sem lehet, hogy így tettem. Otthon amikor látszólag egyikük se volt otthon, mindent rázúdítottam szerencsétlen lányra. De szerencsémre megértette és ez nagy szó. Vagyis dehogy nagy szó. Régebb óta ismer, mint más, még jó, hogy megérti a félmondataimat is!
Megbeszéltük, hogy valami közös csapatépítős biószos sületlenségen veszünk részt, ezért a másik két lakótársunknak is megírtuk reggel a hűtőre, hogy hol leszünk és merre járunk. Hát nem az egyetemen az biztos. De ugyan melyikük akarna értünk jönni és ott keresni minket mert valamit nem talál otthon, mert mi tettük el? Na pontosan! Egyikük se, mert Romy beszél a gépekkel, azok megmondják neki, hogy hol az elektromos késfenő vagy a tudja az isten, amit keresne éppen. Szóval bajban nem volnának.
Órák utánra beszéltük meg a találkozót, nekem az utolsó elmaradt így szépen megvártam míg az övé lejár. Addig a büfében téblábóltam, vettem egy zacskónyi szotyit, nem elfogyasztásra, sokkal jobb ötleteim vannak annál, hogy ezt az adagot én itt elpusztítsam. De ha mégis másképpen alakulna a dolog, akkor arra az esetre kértem még egyet, mert még időben voltam.
Írtam valami random hülyeséget az otthoni beszélgetésünkbe, hogy megpusztulok és ha a temetésemre kerülne a sor, akkor az apámat ne hívják meg és azt is leírtam, hogy hová kérem a síromat s, minden ilyen hülyeség, amíg rám nem szólt valaki, hogy most már befejezhetem, elhiszi, hogy kivagyok.
Ez könnyen is ment, büszke voltam magamra. Innen mentem tovább a parkolóba. A kocsim mellé valaki leparkolta szépen a motorját, na én amellett vártam meg az utolsó tíz percet Lili órájából és már néztem is jobbra meg balra is, amikor végre feltűnt az arca a láthatáron.
- Szia! Ne haragudj, hogy annyit dramatizáltam a csoportba, de muszáj volt elterelnem valamivel a figyelmüket. Mondd, hogy jól csináltam! – nem kellett efféle megerősítés sem dicséret, már nyitottam is ki neki az anyósülés ajtaját, hogy beülhessen és mehessünk is isten hírével a csodálatos állatkertbe.
- Tele van a zsebem anyaggal, szóval, hogyha ott ahová megyünk nem lenne elég növényzet, akkor van miből művészkednem. – nyugtattam meg őt, így előre miután én is beültem a kocsiba és elindítottam volna a kocsit. – Vagy akarsz te vezetni? Még meggondolhatod magad. – viccnek szántam, de ha igennel válaszolna se fogok fújtatni és lebeszélni őt a vezetésről, nem árt, ha gyakorol. Inkább úgy, hogy én is itt vagyok, minthogy nem.

Szószám: ∞ | Zene: Na Na Na




_________________
Poison Ian
The odd thing about ambition is this:
You can acquire it like a fever, but it is not so easy to shed.
- Holly Black
(Poison Ian by Romy)

Re: Looking for a lead

Ajánlott tartalom

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.